Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Dr. Huszár Zoltán: A pécsi bányászat két évszázada, különös tekintettel a szociálpolitikára.

élelmitár, műszaki épületek - között találjuk a fürdőket. A bányásztársadalom szigorú hierarchiájának megfelelően legénységi, felvigyázó és tisztviselő fürdőt építettek. A legénységi fürdőből elkülönített részt használtak az ifjú munkások (14-18 évesek). Ebben a fürdőben 72 zuhanyozó és 950 ruhaakasztó - az ifjú munkásoknak 88 ruhaakasztó - mindez ruhafelvonó szerkezettel összekapcsolva szolgált a bányászok tisztálkodására. A felvigyázó fürdőben 7 kád, zuhanyozási lehetőség és 1 gőzfürdő, valamint ruhaszárító szerkezet állt rendelkezésre. A tisztviselő fürdőt 7 káddal, zuhanyozóval, 1 gőz- és forrólevegős fürdővel, továbbá 1 ruhaszárító berendezéssel szerelték fel. Szabolcs Bányaüzem 1913-ban összesen 729 lakás tartozott az üzem fennhatósága alá. Ebből 672 a munkások, 57 a tisztviselők és felvigyázók, valamint családtagjaik elhelyezésére szolgált. Az üzemhez tartozott még 65 fő részére berendezett legényszálló is. 1913-tól az 1920-as évek közepéig részben új, részben átépítés eredményeként 21 tisztviselő- és felvigyázólakás, ezenkívül 72 munkáslakás épült. Szt. István-aknán 210 munkás elhelyezésére impozáns legényszállót emeltek. Valamennyi hasonló funkciójú létesítményben, így ebben is közös konyhát és étkezdét, valamint mosószobát is berendeztek. A Szt. István-aknai épületbe már építéskor központi fűtést és gőzmosodát (Dampfwäscherei) szereltek be. A szállóban 1925-ben 96 bányász lakott. A régi legényszállóból építőanyag raktár lett. A meszespusztai munkáslakótelep A DGT lakásépítkezései közül a legnagyobb volumenű, a maga idejében a pécsi szénmedencében legkorszerűbb, máig lakható épületeket a meszespusztai munkáslakótelep építésével teremtették meg. 1922-1924/25 között épült fel ez a telep. A hely kiválasztásában fontos szerepet játszott annak kedvező földrajzi fekvése. Az Újhegytől E-ra, két üzemi vasút között, két oldalán országút határolta területről Széchenyi- és Szt. István-aknára is egyszerűen el lehet(ett) jutni. A lakótelep keleti oldalán az Újhegy - Ferenc József-aknai, nyugati oldalán az Újhegy - Széchenyi-aknai iparvasút közlekedett. A hely nagyobb telep elhelyezésére is alkalmas volt. Távlati elképzelések szerint ide kb. 800 lakást szándékoztak építeni. Az első tervezéskor a 162.350 m~ alapterületű lakótelepre 336 munkás és 5 felvigyázólakást szántak. 4-8 lakásos (családos) házakból építették fel a telepet. Öt épülettípust terveztek, amelyek jelzései és méretei az alábbiak: KI 4 családos lakóház: 28,07 m x 8,97 m K2 4 családos lakóház: 26,35 m x 10,67 m