Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Bircher Erzsébet: „Egyedül a közhaszon kedvéért…”
Bircher Erzsébet: „...Egyedül a közhaszon kedvéért..." Az abszolutista állam szerepvállalása kőszénbányászatunk kezdeti évtizedeiben Mária Terézia 1769-ben a fenti intéssel bíztatta Sopron szabad királyi város tanácsát a kőszén bányászatára, van annak engedélyezésére. A felszólítás - mely a most jubileumát ünneplő - magyar szénbányászat első évtizedeire oly jellemző gazdaságfilozófiát tükröz, többről árulkodik, mint egy felvilágosult uralkodó nemzetjavító szándékai. Szénbányászatunk története sok mindenben tükre a magyar gazdaság-és társadalomtörténetnek. A kölcsönhatás nyilvánvaló. Ahogy a gazdaság- és piac igényei meghatározták a bányászat lehetőségeit, úgy a bányászat eredményei befolyásolták a gazdaságunk állapotát, a magyar társadalom változásait. Szénbányászatunk történetének első évtizedei egybeesnek a magyar gazdaságtörténet egyik legvitatottabb időszakával. A vita tárgya röviden abban foglalható össze, hogy a Rákóczi szabadságharcot lezáró 171 l-es szatmári béke után hazánkat gyarmati sorba taszította-e az abszolutista birodalmi gazdaságpolitika, 1 vagy inkább a nemzet regenerálódásának a lehetőségét nyitotta-e meg a magyar gazdaság előtt? Az értékelés különbözősége a gazdaságtörténészek között igen hosszú ideig tartotta magát. A vita ma már végleg eldőlni látszik. Elfogadott az az álláspont, hogy ugyan mindvégig érezhető volt az ellentét a rendi állam és az abszolút monarchia között, a folyamatos küzdelmekben- létrejött kompromisszum azonban hosszú távon a mégis a magyar fejlődést erősítette. Szükség is volt erre fejlődésre. A 18. században Magyarország, mint egy elmaradt agrárország lépett. De ne tévedjünk.Ezt a helyzetet nem a sokat kárhozatott birodalmi gazdaságpolitika okozta. Az ugyanis nem egy -egyébként ígéretes - fejlődést akadályozott, hanem inkább egy lassan, de érezhetően meginduló fejlődést involvált. A fejlődés mögött számos, a Habsbug birodalom struktúrájában jelentős változást okozó geopolitikai és hatalmi tényező rejlett. A két legfontosabb: a A probléma ilyentén való felvetése már a 19. század első felében megfogalmazódott: a magyar polgári nemzetállam úttörői: Skerlcz. Berzeviczy, már akkor sérelmezték a birodalmi gazdaságpolitikát. : A két szembeálló fél. a korábbi hatalmában megrendült, struktúráját újjáépíteni akaró nagyhatalom és a rendi bástyái mögé húzódó - olykor saját érdekei ellen is harcoló - magyar nemesség. Abban, hogy a Habsburgok abszolutizmusa soha nem vált sem politikai, sem gazdasági tekintetben ..optimálissá", nagy szerepe volt a magyar nemesség gazdasági konzervativizmusának.
