Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Bircher Erzsébet: „Egyedül a közhaszon kedvéért…”
Habsburgok térvesztése Dél-és Nyugat-Európában, illetve az oszmán birodalom kiszorítása Közép-Európából és a Balkánról. A változások szele már III. Károly uralma alatt érezhető volt. A korábbi nagyhatalom belső szerkezeti változásai elmozdulás okoztak a jövőről alkotott képben is, a világbirodalmi álomból a dunai birodalom realitása kezdett kibontakozni, s ez a középkori államból megnyitotta az utat a modern állam felé. A magyar rendi állam az új helyzettel nyert és veszített is. Vesztettünk, hisz, Magyarországot 1723-ban kikapcsolták az európai politika erőteréből, azzal, hogy létrehozták a magyar ügyekért felelős Helytartótanácsot, az viszont a nyereség ígéretét hordta magába, hogy a hatalmi szempontból korlátozott erőtér a nemzet részleges függetlenség megőrzését könnyebbé tette (tehette) volna. Az eséllyel azonban nem nagyon tudott élni az akkori politikai elit. A Helytartótanács hatalmának korlátozója, a végrehajtó hatalom, a „pipázó kisurak" által képviselt önelégült világ lett, -az, amely 52 vármegye életének szabta meg a mindennapjait -, sokszor gátolva a kultúra és a gazdaság fejlődését. Az uraknak - függetlenségük védelmében - sikerült megőrizni a partikuláris függőségek olyan szövevényét, amelyeknek gyökerei középkori törvényekben voltak fellelhetők. Az ár ezért - a látszólag kizárólag a nemzeti függetlenségért vívott küzdelemben -az ország gazdasági fejlődését tekintve meglehetősen nagy volt. A vita valójában a nem a függetlenség, hanem a nemesi jogok megőrzése körül folyt, a magyar urak jó része ugyanis ebben, - az ellenállási záradék megőrzése mellett - a nemesi adófizetés megtagadásában látta a harc célját. A világukról, annak szükségleteiről, jövőképükről hű képet fest a birodalomi gazdaságpolitikának a kézművesek kérésre vonatkozó felmérése", melynek adataiból jól látszik, hogy az angliai ipari forradalom 4 kibontakozásának idején milyen volt hazánk „ipara", hogy vélekedtek az ipar szükségességéről, jellegéről a városok és a vármegyék urai, egyszerűen szólva milyen állapotban volt az ország a 18. század harmadik évtizedében, a kivert oszmán birodalom és az elvesztett szabadságharc vesztes csatái és sokáig vitatott békéje után ? 723-ban. a 117. törvénycikk szerint ,.Ö legszentebb felsége kegyelmesen rendelkezni fog. hogy különféle nemű kézműveseket hívjanak az országba, terhektől való és tizenöt éven át tartó teljes mentesség biztosításával" Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. Milleneumi Emlékkiadás. 1657-1740 évi törvényczikkek. Fordította: Szabó Lőrinc. 648-649. 4 Az ipari forradalom kifejezést - a politikai forradalom analógiájára először francia szerzők használták, 1802-ben: a termelési folyamatok minőségi változására utalva. J. Blanqui 1837ben kitágította a fogalom értelmezését a technikai, technológiai újítások hatására bekövetkezett politikai és társadalmi változásokra is. A sort Engels. .1. Stuart Mill és Toynbee folytatta.
