Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Csiffáry Gergely: Energiaválság a 18-19. századi Magyarországon
kell, hogy az 1760-as években a történelmi Magyarország területén Szőkefalvi-Nagy Zoltán számítása szerint kb. 200 hamuzsírfőző-telep létezett/ 9 1874-ben már erősen lecsökkent a hamuzsírgyártás, de még így is 28 hamuzsírhuta termelt a történelmi Magyarországon (főként Erdélyben és a Felvidéken), amelyekben 25000 q hamuból, mintegy 3200-3500 q szalajkát állítottak elő. 60 Természetesen a hamuzsírt nem csupán az üveggyártás igényelte, hanem a textilipar, a szappangyártás is. A hazai hamuházak és üvegolvasztók kiszolgálása továbbá a hamuzsír export, valamint a többi hazai ipar és a háztartások döntően csak a fatüzelést alkalmazták, ezért aztán 1750-1850 között a Magyar Királyság területén 4,4 millió kh. erdőt irtottak ki Fényes Elek adatai szerint. Glaser Lajos becslése alapján 100 év alatt a hamuzsírgyártás következményeként 4 millió kh. erdő semmisült meg. 61 Erdőirtások a Magyar Királyság területén 1750-1918 között Időszak Terület km 2 Terület kh-ban 1750-1850 25344,0 4400000,0 1848-1879 12999,7 2256944,4 1896-1918 1305,8 226671,8 Összesen: 39649,5 6873616,2 Az erdővel borított területek tovább csö vkentek a 19. század második felében, és a 20. század elején. Egyes becslések szerint 1848—1879 között a Magyar Királyság erdőterülete 1,3 millió hektárral lett kevesebb. 62 Az 1860-as években a magyar korona országaiban évenként átlagosan 8 millió m fát termeltek ki. 63 Ez a kitermelt famennyiség 18 781 hektár kiterjedésű erdőség teljes fatömegével egyenlő, vagyis megfelel 32605,9 kh. erdőnek. A Magyar Királyság területét 1896-ban még 7515790 hektár erdő borította, s miután a magánerdők nagymértékű pusztítása tovább folytatódott, ezért 1918ban 7385227 hektár erdő maradt. 64 Ha metrikus adatokkal számolunk, tudjuk, hogy 1 kh. = 5760 m 2 = 0,576 hektár. Ez esetben 1750-1918 között a kivágott erdőterület a Magyar Királyság 325 411 km" összterületének 12,2%-át, míg ha ezt az elpusztított erdőséget a mai ország területéhez viszonyítjuk, annak 17,05%-át sújtotta volna. 5 SZŐKEFALVI-NAGY Zoltán: A XVIII. századi magyarországi hamuzsíríözés technológiája. Technikatörténeti Szemle. 1963. 10 szám. 110. öü HUNFALVY János: A magyar-osztrák monarchia rövid statisztikája. Budapest. 1874. 113. 61 GLASER Lajos: Magyarország helyzete az európai gazdasági életben. Földrajzi Közlemények LXIII. kötet. 1935. 304. 62 LŐRINC Renáta-BELÉNYESSI Márta:Történelmi térképek elemzése térinformatikai eszközökkel Agrártörténeti Szemle, 2000./1-2. 113. 63 LŐRINC Renáta - BELÉNYESSI Márta. 2000. 103. 64 LŐRINC Renáta-BELÉNYESSI Márta, 2000. 103.