Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Csiffáry Gergely: Energiaválság a 18-19. századi Magyarországon
összeolvasztva, jó üveget csinálnak belőle ". 50 A Borsod megyei Óhuta 1744-es hutaleltárában olvasható: „Spleisz-nek nevezett üvegtörmelék 3 kila" >] Ez esetben az újbóli feldolgozásra összegyűjtöttek mintegy 186 kg üvegtörmeléket. A Bihar megye-béli üvegcsürhöz a 18. század második felében az üvegcserepet azok kereskedők szállították, akik a kész üveget jöttek vásárolni. " A dunántúli Gálosfa határában emelt szentlukai üveghutánál 1807. július 1 és október 1 közötti három hónapban 11 bécsi mázsa (6,16 q) üvegcserepet olvasztottak be. A parádi üvegolvasztónál 1820-tól havonta rendszeresen a gyerekekkel gyűjtették össze az üvegcserepet a kemencék környékén, amelyet újra feldolgoztak. 5 Az üveghuták és a hamuzsírföző kazánok megritkították az erdeinket. A 18. században a bakonyi erdők még háborítatlan ősrengetegnek tekinthetők. 1770 októberében feljegyezték, olyan nagy szélvihar volt, hogy nem győzték a fát kihordani az erdőből. Egy-egy kidőlt öreg bükkfaóriásból 1213 öl fát, vagyis kb. 41-44 m 3 tűzifát termelhettek ki a favágók. 55 Az erdőpusztítások a faárak növekedését eredményezték. 1796-ban a dunántúli Csehbánya üveghutáját azért szüntették meg, mert a fa közvetlen eladása jövedelmezőbbnek bizonyult. 56 A Bakony erdei a 18. században 1580 km"-t tettek ki, 1940-ben viszont már csupán 930 km" erdő volt. A 650 km" erdőpusztulás döntő része a 18. századra esik, és csak kisebb mértékben a 19. századra. Csupán az 1900 után megindult tervszerű erdőgazdálkodásnak köszönhető, hogy 1940-ben legalább 930 km 2 erdő borította a Bakonyt. 57 A Zselic területén a török kiűzésekor még mintegy 80% körül becsülhető az erdősültség mértéke, amely 1784-re már 56%-ra csökkent, s 1895-ben összesen 26%-ot tett ki. 58 A fentiekből is kiderül, hogy a különböző iparágak közt, - a vasiparon kívül - az üveggyártás és a hamuzsírfőzés igényelte a legjobban a fát. Ehhez tudnunk " B. NAGY Margit: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. XII-XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Bukarest. 1983. 149. 51 VERES László, A Bükk hegység üveghutái. Borsodi Kismonográfiák 7. Szerkesztette: Szabadfalvi József. Miskolc. 1978. 21.p. 52 BUNTA Magda - KATONA Imre: Az erdélyi üvegművesség a századfordulóig. Bukarest, 1983. 73.p. 5j LEHMANN Antal. Adatok a Zselic üvegfúvó üzemeinek a történetéből. Zselici Dolgozatok I. Kiadja Somogy Megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya. Kaposvár. 1971. 59.p. 54 A debrő-parádi 1820-as számadáskönyve. Mátra Múzeum, Gyöngyös, 'történeti Dokumentációs Gyűjtemény leltári szám: 91. 1. 28. 55 MÉSZÁROS Gyula," 1986. 298. 56 ÉRI István, Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. Veszprém, 152 57 WALLNER Jenő: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XX. században. Földrajzi Közlemények., 1942. 32.p. 58 LEHMANN Antal. 1971a. 109.
