Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Csiffáry Gergely: Energiaválság a 18-19. századi Magyarországon
Üveghuták évenkénti fafogyasztása a 18-19. században A huta neve A felhasználás éve Eltüzelt famennyiség m s-ben Ujhuta (Borsod) 1755 17050* Bél (Bihar) 1770 körül 8000 Szelestyehuta (Szatmár) 1777 1 1952* Szuhahuta (Heves) 1780 4000 Hollóháza (Abaúj-Torna) 1807 2400 Murarátka (Zala) 1815 3410 Somhegy (Veszprém) 1815 3410 Kásapatak (Szilágy) 1845 4092 Zágon (Háromszék) 1850 5115 Párád (Heves) 1868 6820 Feketeerdő (Bihar) 1885 7212 Ujantalvölgy (Gömör-Kishont) 1885 14000 A *-gaI jelölt gyártóhelyeknél a telep és a lakosok által eltüzelt fa mennyisége nem szétválasztható Az előbbi adatokból kitűnik, hogy a forrásaink szerint a 18. század derekától az üveggyártó telepek fafogyasztási adatai növekvő tendenciát mutatnak, s ez a tény a fabrikák egyre növekedő termelésével magyarázható. Nézzünk meg egy olyan esetet, hogy egyetlen üveghuta és a mellette lévő telep a működése során mennyi fát igényel. A dunántúli Németbányán az üveggyártó fabrika 24 évi üzemelése során, 1757-1781 között, elfogyasztotta a környékbeli erdőket 855 hektár területen. Ennek a 855 hektárnyi erdőnek a teljes fatom ege 364 200 m 3 az erdészeti számítások szerint. Ez azt jelenti, hogy az üvegolvasztó és a mellette lévő lakótelep évenként 15176 m, vagyis esztendőnként 35,6 ha erdő fáját használta fel. 49 Az üvegolvasztók és a hamuházak bérlői és tulajdonosai igyekeztek az üvegtörmelék újrafeldolgozása révén valamelyest csökkenteni a tűzifa igényt. Az üveghulladék ismételt feldolgozása gyakorlat volt a 17-19- századi üvegolvasztóinknál is. Erdélyben 1679-ben Teleki Mihály uzdiszentpéteri udvarházának a leltárában írták: „Másutt mindenféle romlott üveget, akármi kicsiny darabocskát is hordóra gyűjtenek, melyet az hután újabban CSIFFÁRY Gergely. A régi Magyarország üvegipara. Eger./ 2003/ Kézirat kiadás alatt. 6-7. adatai nyomán. MÉSZÁROS Gyula. A Farkasgyepü környéki erdők története. I.n:Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Szerkesztette: Kolossváry Szabolcsné Budapest. 1975.220.
