Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Csiffáry Gergely: Energiaválság a 18-19. századi Magyarországon
Egy kisebb vasolvasztó és hámor faigényére jellemző lehet a szilvásváradi üzem, ahol 1841-benn a vashámor bérlője a közeli Bélapátfalva határában 50 kh. erdő összes fáját megvásárolta. A szerződés szerint 1 kh-on 80 öl, míg a teljes 50 kh-on 4000 öl (13 640 m ) fa nyerhető. Feltehetően ez a famennyiség a szilvásváradi olvasztó és vashámor, valamint a lakótelep éves szükségletét fedezte. 42 A finom kerámiagyártó iparban a miskolci Koós Miksa-féle majolikagyárban egy 1888. októberi hirdetés szerint 4000 méter tűzifából égetett, tisztán kezelt hamut kínáltak eladásra. 43 A 4000 méter alatt valójában 4000 erdei űrméter fa értendő. Ezt ölbe átszámítva, ahol 1 erdei öl = 3,41 m = 2 erdei űrméter), azt jelenti, hogy évente a kemencékben eltüzeltek 6820 m 3 tűzifát. A magyarországi kőedénygyárak a 19. század második felében egyre inkább versenyképtelenekké váltak a cseh, osztrák és német gyártókkal szemben, mivel nálunk a kerámiaüzemek fatüzelésűek voltak még, szemben a külföldi vállalatokkal. 44 A hagyományos fatüzelésü üveggyártás, amely a középkori hutatechnikán alapul, mai szemmel nézve megdöbbentő környezeti károkat, elsősorban rendkívüli erdőirtást eredményezett. A hamuzsírgyártás okozta erdőpusztítás mértékét néhány adattal, lehet érzékeltetni. Egyetlen mázsa fa elégetése során csak 0,2-2,0 kg hamu keletkezik. Egy mázsa tisztítatlan hamuból mindössze 10 kg szalajkát lehet előállítani. Viszont már egy mázsa hamuzsír elkészítéshez mintegy 4-5 vagon, vagyis 40-50 tonna (!) fa elégetésére volt szükség. 4 ' Más számítás szerint egy mázsa tiszta hamuzsír gyártásához egy kh. erdőt kellett kivágni. Elképzelhető az erdőpusztítás mértéke, ha tudjuk, hogy egyetlen üveghuta tartós működéséhez 8-10000 kh.. erdő teljes famennyiségére volt szükség. 46 A gyakorlatban 1 q üveganyag megolvasztásához 8 q tűzifára volt szükség. 47 42 CSIFFÁRY Gergely. 1996.256. 43 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1888. X. 11. 44 CSIFFÁRY Gergely: A bélapátfalvi keménycserép. Studia Agriensis 18. Szerkesztette: Petercsák Tivadar. Eger. 1997. 140-147. 45 RÖMPP, Herman. Vegyészeti Lexikon. MI. Budapest, 1960. 1. 614. 1960. II. 236-237. 46 TAKÁCS Béla, Hamuzsírfőzés a Zempléni hegységben. Technikatörténeti Szemle. 1965. 251-252. 47 SZVIRCSEK Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII-XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére. Nógrád Megyei Múzeumi Közlemények 1974/20. Balassagyarmat. 1974. 116.
