Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Dr. Csiffáry Gergely: Energiaválság a 18-19. századi Magyarországon

1770-ben a miskolci uradalmi serházhoz az urbárium szerint a varbói jobbágyoknak 102 öl fát (348 m') kellett vágni és a serházhoz beszállítani.

37 1851-ben a történelmi Magyarországon 773 serfőzöház létezett.

18 Ha egy serház átlagos fafogyasztásának elfogadjuk a fenti adatokat, akkor a polgári korszak kezdetén csak a hazai serfőzőipar évente eltüzelt 269 000 m ) tűzifát. A faszén a vasgyártásnál és a kovácsmühelyekben egyaránt nélkülözhetetlen tüzelőanyag volt. Egy kisebb szénégető boksában, amelynek az átmérője 8 m, 80 m fát helyeznek el, míg egy nagyobb, 12 m átmérőjű boksában 250 m fát tüzelnek el.

39 A vasipar tüzelőanyag-igényére jellemző adat, hogy 100 kg kovácsoltvas előállításához 450-500 kg faszénre van szükség.

40 A 20. századi recens adatokból tudjuk, hogy Répáshután 800 kg fából, amely 1 m-nek felelt meg, átlagosan 160 kg faszenet állítottak elő. A nyersfa és a belőle nyerhető faszén súlyaránya 5:1.

41 Szénégetők j7 TÓTH Péter, A Mária Terézia-kori birtokrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Borsod vármegye (1770). Miskolc. 1991. 266. 38 BOGDÁN István. 1973. 321. 39 KAPOCSY György. 1993. 108. 40 PALÁDI-KOVÁCS Attila. Gömöfi szénégetők. Im: Népi kultúra-népi társadalom. XV. Főszerkesztő: Paládi-Kovács Attila. Budapest. 1990. 123. 41 PALÁDI-KOVÁCS Attila. 1988. Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Bányászat és erdei iparűzés a régi Gömörben. In.:Gömör néprajza XIV, Szerkesztette: Ujváry Zoltán Debrecen. 1988. 97.