Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Dr. Csiffáry Gergely: Energiaválság a 18-19. századi Magyarországon

A hazai textilipar fejlesztését segítendőn 1761-ben az uralkodó rendeletekben szólítja fel a törvényhatóságokat a selyemipar - selyemhernyótenyésztés - meghonosítására.

20 Még ebben az évben a királynő kötelezi a céheket királyi kiváltságlevél kiváltására, illetve régi királyi privilégiumaik újból történő kiváltására. Ettől kezdve a céh kiváltságlevél adományozása uralkodói felségjoggá vált.

21 Mária Terézia az 1760-as évek elején komolyan támogatta a magyarországi manufaktúraipar létrejöttét. Ez a folyamat elkezdődött az első kamarai manufaktúra 1763-ban történt alapításával, majd folytatódott az 1764. január 30-án kelt resolutionak a kibocsátásával, melynek a végrehajtását sürgette. 1765-től egymást érték a Magyar Kancelláriához intézett leiratai, s ez a hivatal a Helytartótanácstól és Magyar Kamarától kért felterjesztést a szabad királyi városokban és a bányavárosokban alapítandó manufaktúrák ügyében. Az uralkodó a városi manufaktúráktól a kincstári bevételek növekedését várta és a céhek gyengítését remélte.

22 A céhes kötöttségek elég sok akadályt jelentettek, mivel azok elsősorban a manufaktúrák számára szükséges szabad munkaerő vándorlását akadályozták. Mária Terézia az 1770. évi rendeletével az egyik legerősebb ponton törte át a céhek kiváltságainak a falát, amikor elrendelte, hogy „ha a céh házas mesterlegényt nem venne fel, az olyan házas legénynek legottan szabad lészen magoknak mesterségét folytatni"}' 1766. április 10-én az uralkodó rendeletére Magyarországon is bevezették az addig csak az osztrák örökös tartományokban érvényes behozatali tilalmakat. Ez elsősorban a textil-, üveg- és fémárukra, illetve a lengyel vászonbehozatalra vonatkozott.

24 Ez a rendelet közvetve kedvező hatást gyakorolt a magyar iparfejlődésre. Ez idő tájt egy sor textilmanufaktúra létesült, de az üvegiparban is lendületet adott az üzemalapításoknak. A rendelet hatására viszont pontosan azokban az iparágakban indult meg a fejlődés, amelyek közismerten sok hamuzsírt igényeltek. így az iparosodás közvetve további erdőpusztításokat eredményezett."' 1768. augusztus 8-án Mária Terézia elrendelte, hogy a kincstári birtokokon szervezzék meg az ipari növények termesztését, s ugyanakkor utasítja a Magyar Kamarát a manufaktúra alapítások előmozdítására."

6 1770-ben a királynő a magyarországi abaposztógyártás fellendítése érdekében ezen árucikk külföldi 20 FUTÓ Mihály. 1944. 63. 21 BENDA Kálmán. 1982. II. 578. CSIFFARY Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története. Tanulmányok Heves megye történetéből 13. Szerkesztő.: Kovács Béla. Eger. 1993. 20.p. ~ SZADECZKY Lajos: Iparfejlődés és czéhek története Magyarországon. I. Budapest,. 1913. I. 160.p. 24 BENDA Kálmán, 1982. II. 582.p. 25 CSIFFÁRY Gergely, 1996. 261.p. 26 BENDA Kálmán. 1982. II. 583.p.