Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Csiffáry Gergely: Energiaválság a 18-19. századi Magyarországon
áttérés a fáról a kőszén tüzelésére még a fejlett szénbányászattal rendelkező Csehországban sem terjedt a kívánt gyorsasággal. A széntüzelés itt is csak az 1850-es években kezdett elterjedni, amikor is a németországi üveggyárak erősödő versenye késztette a gyártókat az energiaváltásra. 16 Az erdők fáinak a kímélése végett a 18. század utolsó előtti évtizedében kezdték alkalmazni a magyarországi házépítkezéseknél, a palakőből készült kőzsindelyt vagy fedőpalát. Ez olcsóbb volt, mint a fából készült zsindely, kétszer olyan hosszú ideig kitartott, s ugyanakkor tüzbiztosabbnak bizonyult valamennyi növényi eredetű (nád, zsúpszalma, fazsindely) tetőfedő anyagnál. A fentiek ellenére a palakő használata idehaza lassan terjedt, elsősorban a palakőfejtő körzetekben, miután a szállítása megdrágította a palakövet. 1 ' A 18. század utolsó évtizedében kibocsátott, 1791. évi erdőtörvény sem tudta elejét venni a hazai erdőterületek csökkenésének, mert nem sokkal később az amerikai hamuzsírt Napóleon kontinentális zárlata kirekesztette az európai piacokról, s ez akkor újabb kedvező konjunktúrát eredményezett, az 1815-ig tartó háborús években. Ez a közel negyedszázadig tartó háborús konjunktúra azt eredményezte, hogy a növekvő igények kielégítésére egy sor uradalmi szalajkafőzőt állítottak fel. A 18. században, 1722-1790 között megduplázódott Magyarország lakossága. Ez még tovább növelte az ún. háztartási tűzifa és épületfa iránti igényt. Közben a bányászat, a kohászat és az ipar minden területén, azok mindegyikének a kizárólagos tüzelőanyagot az erdők fája jelentette. A 18. században sorra jelentek meg az uralkodói rendeletek a hazai ipar pártolására. Már az 1715. évi országgyűlésen kiküldött ún. rendszeres bizottság főurai közt Esterházy Ferenc és Károlyi Sándor is úgy látták, hogy a hazai manufaktúrák termékei számára az országban állomásozó katonaság felszereléssel és ruházattal való ellátása jelenthetné a belső piacot. Bőripari és a gyapjúfeldolgozó. Ezzel kapcsolatban a bécsi Haditanács még 1734-ben rendeletet bocsátott ki, melyben a magyar csapatok parancsnokainak meghagyta, hogy a katonaság ruházatát az országban szerezzék be, ha az olyan áron kapható, mint külföldön. 18 Ide tartozik, hogy Mária Terézia az 1764. évi országgyűlés cikkelyei közül a 24. cikkelyben hozzájárult, hogy a magyar katonaság ruházatát az országban készítsék, ha ez nem kerül többe, mint a csehosztrák tartományokban. 19 16 TELKES Simon. 1895. 71. 17 CSIEFÁRY Gergely. A Bükk hegység palakőbányászata a XVI1I-XIX. században. Agria XXXV. Szerkesztette.: Petercsák Tivadar - Veres Gábor. Eger. 1999.198-203. 18 Magyarország története I. Főszerkesztő: MOLNÁR Erik Akadémiai könyvkiadó Budapest.. 1967. I. 328. 19 Magyarország történeti kronológiája ( 1526-1848). II Főszerkesztő: BENDA Kálmán Budapest. 1982. II. 581.p.
