Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulása
Carl Nützen által felfedezett pannonkori lignit telepek áthúzódtak Pest megyébe is, mivel a terület a Lókos-völgy délkeleti mellékvölgyében, a Kecskés dűlőben feküdt. Itt az első bányát gr. Migazzi Kristóf váci püspöki helytartó, bécsi bíboros érsek létesíttette 1768-ban. A tárójából kitermelt szenet próbaképpen a váci és a szomszédos községek kézműveseinek ajánlotta fel, ingyen. Gyenge minősége miatt az "érettlen" szén azonban így sem fogyott, a bánya kénytelen volt termelését befejezni. 2 Migazzi Kristóf mellett a dokumentumok szerint Verőce határában Carl Nützen is nyitott szénbányát, tevékenysége 1771-ig ismeretlen volt, s a feltételezések szerint engedélyek hiányában bányászkodott. A kitermelt mintegy 300 bécsi mázsa szenet maga próbálta értékesíteni, ám a püspökség saját érdekében megtiltotta tevékenységét. Carl Nützen közben Selmecbányáról 1771-1772-ben egy „ Schutz-Zeugnis "-t kapott, ami feljogosította a föld tulajdonosának beleegyezése nélkül is bányászatot folytatnia Ez a huzavona tartott húsz évig, közben kérvényei nyomán öt év múlva a felfedezőnek járó 100 aranyat is sikerült megkapnia. Az 1776-ban készített térképen a Lós-völgy /Katalin-völgy/ felső szakaszánál található a "Szén Bánya" felirat. Migazzi vagy Nützen szénbányájáról lehet szó, ugyanis egyéb információ nem található rajta. 4 Carl Nützen alapíthatta meg vélhetően az első magyar kőszénbánya társaságot Franz Jakob Sartorius és Johann Carell társaságában. 1785-ben ismét pereskedett a váci püspökséggel, miközben a kitermelt szenet Höll Ferenc Selmecbányái bányafelvigyázó véleménye alapján használhatatlannak minősítették hivatalos helyen. Egyetlen lehetőség maradt ezek után számára, felhagyni a bányamüveléssel. A területen a szénbányászkodást 1813-ban egy Roth nevű bécsi kereskedő élesztette fel a váci püspökségtől bérelt birtokon, amikor felnyitotta a korábban felhagyott szénbányát. Krizsány János taksonyi plébános ismertetése szerint: "Kőszénbánya is találtatik a Verőczei határban azon a tájon, a hol az helységtől Katalina, és Szendehely felé vezetvén az út, a Lózsi völgynek mintegy fele elhagyatott". A völgy északi részén volt a bánya nyílása. Miután 1814-ben felhagyott a bányaműveléssel a táró bejárata is beomlott, az erdő új növéseivel még az odavezető utakat is eltakarta. A szénbányászkodás további sorsát illetően ismeretes egy 1846. júniusában keltezett haszonbérleti szerződés, melyben a váci püspökség Rocher Henrik és Szevera János pesti lakosokkal 20 évre szóló bányanyitási szerződést kötött. Majd 1847-ben Deseöffy Jób jelentette, hogy Verőcén két kőszénbánya 2 Bán Imre: A magyar kőszénbányászat története az 1759-1918-as években MTA. MTOK. 1953. 8. k. 3-4. sz. 501-508. Bán Imre: Adatok a magyar kőszénbányászat történetéhez a XVIII. században. Bányászati és Kohászati lapok. 1934. 121-122. 3 Bán Imre. 1934. im: 122. Bán Imre. 1953. im: 509. 4 Mappa Possessionis Werotze/.../1766. Bán Imre: 1934.Í m:123.
