Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Dr. Fodor Béla: A magyar bányászat 1945 és 1958 közötti termelési eredményei statisztikákon

Dr. Fodor Béla A magyar bányászat 1945 és 1958 közötti termelési ererdményei, statisztikákon SZÉNBÁNYÁSZAT A II. világháborús károk helyreállításához gyakorlatilag az egyetlen - és még sokáig a legjelentősebb - energiaforrás a hazai kőszén volt. A szénbányászat meghatározó szerepet töltött be az újjáépítés és a közellátás terén. 1945. október 24-én az egyre súlyosbodó szénhiány közepette a kormány a széntermelés biztosítására, a szénelosztás megtervezése érdekében szénkormánybizottságot állított fel. A kőszénbányák állami kezelésbe vételére 1946. decemberében került sor, amit 1946-ban a hozzájuk tartozó erőművekkel együtt azok állami tulajdonba való vétele követett. Az 1946. június 26-án kihirdetett 1946. évi XIII. törvénycikk a szénbányászat államosításáról rendelkezett. 1946. szeptemberében az iparügyi miniszter rendelete jogilag megalakította a Magyar Állami Szénbányákat (MÁSZ). 1948 októberében került sor a MÁSZ feloszlatására, helyette megalakult a Nehézipari Minisztérium Szénbányászati Igazgatósága. A kormány a nemzeti vállalatokról (nv.) szóló 1948. évi XXXVII. tc. 8. §-a alapján szabályozta az állami szénbányászat szervezetét: 1. Ózdi Szénbányák nv. Ózd székhellyel, 2. Diósgyőri Szénbányák nv. Diósgyőr székhellyel, 3. Sajóméiléki Szénbányák nv. Sajószentpéter székhellyel, 4. Salgótartjáni Szénbányák nv. Salgótarján székhellyel, 5. Dorogi Szénbányák nv. Dorog székhellyel, 6. Várpalotai Szénbányák nv. Várpalota székhellyel, 7. Ajkai Szénbányák nv. Ajka székhellyel, 8. Vértes-Bakonyi Szénbányák nv. Mór székhellyel, 9. Mecseki Szénbányák nv. Nagymányok székhellyel, 10. Tatabányai Szénbányák nv. Tatabánya székhellyel, 11. Bányaanyagbeszerző nv. Budapest székhellyel, 12. Ipari Szénértékesítő nv. Budapest székhellyel.