Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere

iparirányítás rendjével együtt a széngazdálkodás rendjét is.

43 A korszerűsítés elmaradása, a gépesítés alacsony szintje megszabta az elkövetkező évek lehetséges termelési trendjét. A szénre pedig továbbra is nagy szükség volt. sőt ha lehet még inkább. A hároméves terv végére a világ megváltozott. A helyreállítás helyett a militáns készülődés szabta meg gazdaságpolitikánkat, iparfejlesztésünk irányait. A belső rendet a munkásosztály ökle, az állambiztonsági szolgálat és a katonai elhárítás biztosította: szétzúzva minden valós, vagy mondvacsinált ellenzéket előbb a párton kívül, majd 1949-től a párton belül is. A megtorló intézkedések fontos építőkövei lettek a következő évek totalitárius rezsimjének. 1951. IX. 2. Bányásznap 4j Az 1948-as államosítás után átszervezték a teljes magyar gazdaságirányítást. A MÁSZ megszüntetése után decentralizációra is sor került, a nemzeti vállalatok létrehozásával. Az 1946-os szénbányászali államosítás hibáját - azt. hogy erőszakosan szétbontották a bányák és az eredetileg rájuk épült üzemek egységét - azonban nem korrigálták, sőt továbbra is az egyre tisztább profilú üzemek kialakítását tekintették ideálisnak. A szénelosztással kapcsolatos feladatok a Tervhivatalhoz kerületek. A hároméves terv végéig élt az igénylésen alapuló kiutalásos rendszer.