Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

TAKÁCS IMRE: Esztergomi pecsétek az Anjou-korból. Két szokatlan példa

független az Anjou-dinasztia hatalomértelmezési törekvéseitől, amelyben helye volt a szent elődökre való hivatkozásnak ugyanúgy, mint a Máriának felajánlott korona és - ami azzal egyet jelent - királyi hatalom természetfeletti eredeztetésének. Az ország kommendációjának gondolata és Máriára, mint domináia. vonatkoztatott költői szépségű államelméleti képzet legteljesebb kifejtést a szepeshelyi prépostság északi mellékhajófalán elhelyezett, nem kellően ismert falképen kapott. Mária ékkődíszes trónusa mellett, bal kéz felől - amint a felirat mondja - Tamás esztergomi érsek térdel, az a főpap, aki 1310-ben a Szent Koronával királlyá koronázta Károly Róbertet. Fején a főpapi méltóságot jelző infula van, vállára hermelines bélésű palást borul. Kezében nagy méretű - talán szándékosan eltúlzott nagyságú - koronát tart. Mögötte egyszerű papi ruhába öltözött tonzúrás személy, a felirat szerint a képet 1317-ben megrendelő Henrik prépost. Kezében az országalmát tartja készenlétben, a koronázás asszisztenciájának részeseként. A legkülönösebb az, hogy az érsek maga is asszisztencia tagja. A koronát ugyanis nem ő helyezi a király fejére, hanem a kép olvasata szerint Máriának nyújtja oda, amint nyilván ugyanerre készül Henrik prépost is az országalmával. Henrik 1310ben, Károly Róbert harmadik koronázása idején esztergomi kanonok és Tamás érsek kancellárja volt, szereplése a koronázási jeleneten a történeti hitelesség szempontjából így nem kelt kétséget. A király, akinek a mennyei királynő fejére teszi a koronát, tőle jobbra, térdre ereszkedve helyezkedik el, úgy amint vazallushoz ilük, amikor hűbérura elé járul. Mögötte címeres pajzs függ, rajta az Árpádok hétszer vágott jelvényével és az Anjouk liliomos címerével. A sort a király kíséretét jelképező ifjú lovag zárja, aki Semsey Frank Tamás camerar'ms castellanus, az ifjúság virága. A kezében tartott kard szintén felségjelvény lehet. Függetlenül attól a joggal felmerülő kérdéstől, hogy a képet kiegészítő szövegek és heraldikus elemek egyidőseke magával a jelenettel vagy később kerültek értelmező szándékkal a falképre, a kép tartalmi hitelességében nincs okunk kételkedni. A magyar király megkoronázásának jogát a 12. század óta féltékenyen magának biztosító esztergomi érsek a képen kifejtett elmélet szerint e jelképes értelmű koronázási szertartáson alárendelt szerepet játszik. Lemondhat-e vajon Tamás érsek - akár csak képletesen is - arról a jogáról, amelyet legutóbb éppen neki személyesen erősített meg a pápa követe, Gentilis bíboros? Nem az következik-e mindebből, hogy a kép programszerzője nem annyira az