Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

WEHLI TÜNDE: Liturgikus emlékeink európai jelentősége (1000-1526)

elvesző Máriával és Jánossal, akiknek térbeli tömegét a nagyméretű Sol és Luna perszonifikáció jól kiegyenlíti, a 11. század végi, Ottó-kori kódexfestészetből ismertek. A képkeretet alkotó szalag- és notringfonat, a félpalmettadísz sem újabb a figurális szereplőknél. Úgy tűnik, hogy az ország délvidéke még a 13. században sem bővelkedett korszerű kódexekben, és a kódex másolás- festés munkájával sem az élenjáró mestereket bízták meg itt. Amennyiben elfogadjuk, hogy a provinciális kézirat zágrábi vagy szlavóniai munka, az előbb tárgyalt három kódex közül legalább az Evangeliarium esetében felvethető a zágrábi másolás lehetősége. Az eddigiektől eltérő problémát vet fel utolsóként tárgyalt román kori emlékünk, a Pray-kódex (Bp. OSZK, Mny 1). A bőséges irodalomra való tekintettel nem kívánok a kódex készítési helyének, korának kérdésével és történetével foglalkozni. Mindössze arra emlékeztetnék, hogy a szöveg jó része 12. század végi, a kisebb pedig 13. század eleji. A kéziratot négy kép díszíti: a Krisztus a kereszten (f. XXVTv.), a Krisztus levétele a keresztről (f. XXYlIv.), Sírbatétele és a Szent asszonyok a feltámadt Krisztus sírjánál (f. XXVIIv.) valamint a Maiestas Domini (f. XXVIIIr.). Ezek különböző előképekhez visszanyúló, kevéssé képzett kéz alkotásai. A négy kép két lapra került. A három egész oldalas kép után a negyedik az oldalnak csak a felső bal negyedét tölti ki. A szöveg a képnél későbbi lehet. A két fólió vastagabb a körülötte levő pergameneknél. A Pray-kódex képei újabban a torinói lepellel kapcsolatos kutatásoknak köszönhetően kerültek az érdeklődés középpontjába. Egyes vélemények szerint a Krisztus bebalzsamozását ábrázoló kép a lepel ismeretében készült, s mint ilyen, a lepel Krisztusának legkorábbi ábrázolása. A torinói lepel kutatói bevonták vizsgálódásaikba az Ingeborg-Psalteriumot is. A dán királynőnek első vagy második házassága alkalmából férjétől, Fülöp Ágost francia királytól jegyajándékul (1193-ban vagy 1201-ben) adott kézirat kódexünkéhez hasonló kompozíciója alapján alakult ki az a nézet, hogy a Pray-kódex képét a kódex készítésekor Magyarországon, a Délvidéken őrzött ereklye ismeretében készítették, és az Ingeborg-kódex lapjához a Pray-kódex képét használták mintaképül. A két kódex közötti minőségbeli különbség kizárja ezt a lehetőséget. A Pray-kódex a 18. század végén bukkant fel a pozsonyi dóm káptalanjának könyvei között. A kódex mai állapota — néhány közbeeső restaurálás