Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KOSZTA LÁSZLÓ: Esztergom és Kalocsa kapcsolata a 11-12. században

Az 1087-1091 között létrehozott zágrábi püspökség - amely a 12. század végén a kalocsai provinciához tartozott - területi kialakítása részben az esztergomi tartomány részét képező veszprémi püspökségből történt. Az új püspökség felszerelésében, a szükséges liturgikus könyvek biztosításában a veszprémi, a győri és az esztergomi egyházmegyék szerepét tudjuk bizonyítani. Amennyiben Zágráb mint Kalocsa suffraganeusa jött létre, akkor felszerelésében a kalocsai tartománynak kellett volna elsősorban szerepet vállalnia. 1134-ben Váradon egy érseki zsinatról van tudomásunk Felicián esztergomi érsek vezetésével, amelyen részt vett Francika kalocsai érsek is. Amennyiben Várad ebben az időszakban a kalocsai provincia része, akkor az illetékes érseknek, Kalocsa főpapjának kellett volna elnökölnie a gyűlésen. Az esztergomi érsekség az ország egész területén felügyeletet gyakorolt a királyi prépostságok és apátságok fölött, így a későbbi kalocsai provincia területén fekvő királyi egyházak (pl. Titel, Arad, Kolozsmonostor, Váradelőhegy stb.) is Esztergomhoz tartozott. Amennyiben a két érseki tartomány közel egy időben (1001 húsvétja és 1009 nyara), egy koncepció keretében jött volna létre, akkor Esztergom nem gyakorolhatott volna ellenőrzést a kalocsai provinciában. A 12. század végén a dinasztia közreműködésével létrejött háj szentlőrinci prépostság esetében a kalocsai érsek már meg tudta akadályozni azt, hogy a káptalan fölött az esztergomi érsek jogokkal rendelkezzen. Az első forrás, amely talán mint címzésében, mint tartalmában utal Kalocsa suffraganeus püspökségeire, III. István Lukács esztergomi és Chema kalocsai érsekhez írt 1169-es oklevele. Ez az első királyi oklevél, amely mindkét érsekhez egyszerre íródott. Kalocsa politikai súlyának megnövekedését mutatja az is, hogy 1162 nyarán először koronáz királyt a kalocsai, helyesebben ekkor Bácsott székelő érsek (II. Géza idősebb öccsét, II. Lászlót). A koronázás és a királyi oklevél címzése azt mutatja, hogy a két érsekség egyenrangú, amely abból eredhet, hogy Kalocsának is provinciája és így suffraganeus püspökei lehettek. Véleményem szerint az egységes magyar egyházi provincia, az egész Kárpát-medencét átfogó esztergomi érseki tartomány felosztása 1134 és 1162 között történt meg. A 12. század közepéig Kalocsa csak provincia és suffraganeusok nélküli, ún. tituláris érsekség lehetett, és Esztergom volt a magyar egyház egészének