Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KOSZTA LÁSZLÓ: Esztergom és Kalocsa kapcsolata a 11-12. században

tikában sem az esztergomi, sem a kalocsai érsek politikai befolyást tekintve nem emelkedett ki a püspökök közül. Inkább egy-egy tekintélyesebb főpap meghatározó szerepére utalnak a híradások a 11. században. Gondolok itt Szt. István uralkodása alatt Astrik-Anasztázra, István halála után Gellértre, I. András alatt Leodvin bihari püspökre vagy Salamon és a hercegek viszálya alatt Mór pécsi és Dezső kalocsai főpapokra. Az érsekek, elsősorban az esztergomi érsek kiemelkedése a 11 - 12. század fordulóján figyelhető meg. Ali. században a magyar egyház tényleges vezetője a király, aki elnököl a zsinatokon, és számos egyházi rendelkezés kezdeményezője. A század fordulón a királyi hatalom és az egyházi irányításban bekövetkező első kicsiny módosulást követően megkezdődik az érsekek kormányzati szerepének és politikai befolyásának megnövekedése. A kalocsai főpap hatalmát tekintve problémát jelent: annak ellenére, hogy Kalocsa a 11. század közepétől bizonyosan érsekség, főpapját a 12. század első felében ránk maradt királyi oklevelekben gyakran püspöknek titulálják. Mivel ez a rangtévesztés többször megismétlődött rövid időn belül, bizton állíthatjuk nem véletlen elírással van dolgunk. Esztergom vezetőjének rangját viszont soha sem tévesztették el. Az oklevelek fogalmazóinak valamilyen okból Kalocsa nem tűnt talán érsekségnek, valami lényeges momentumban különbözhetett Esztergomtól. A két különálló esztergomi és kalocsai érseki provincia létéről, a tartományokhoz tartozó suffraganeus püspökökről meglepően későn, a magyar egyházszervezet kialakulása után közel két évszázaddal van csak tudomásunk. A III. Béla korából származó ún. jövedelem összeírás említi először a két tartományt, felsorolva az alájuk rendelt püspökségeket. Esztergom a főegyházmegyével együtt a 12. század végén hét dioecesisből állt, míg Kalocsa csak ötből. Ali. századra és a 12. század első felére vonatkozó adataink alapján nem lehet kimutatni a két provincia létezését, sőt - véleményem szerint - éppen az ellenkezőjét bizonyítják forrásaink. A magyar egyházkormányzat egységesnek tűnik, élén Esztergommal. Például Dezső kalocsai érsek karácsonykor misét celebrált a szekszárdi bencés monostorban az 1074-1076 közötti években. A szekszárdi királyi bencés apátság az esztergomi provinciához tartozó pécsi püspökségben fekszik. Természetesen ez a tény még önmagában nem zárja ki a két különálló provincia létezését.