Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KOSZTA LÁSZLÓ: Esztergom és Kalocsa kapcsolata a 11-12. században

KOSZTA LÁSZLÓ Esztergom és Kalocsa kapcsolata a 11-12. században

1 (Az egységes magyar egyháztartomány megosztása) Kora Árpád-kori egyházszervezetünk egyik fontos problémája az, hogy miért hoztak létre az egyházszervezés időszakában két érsekséget Magyarországon, és Esztergom mellett mikortól működött érsekségként Kalocsa. A két érsekség korai létrejötte egyben a 11. századi magyar egyházszervezés egyik sajátosságának is tekinthető, mivel a frissen missziónak területek egyházszervezetére legfeljebb egy érsekség kialakítása jellemző. Ezt mutatja a magyar egyházszervezéssel egy időben kialakított lengyel egyház példája is. A múlt század vége óta hangoztatja a kutatás - bár vannak akik nem fogadják el -, hogy a magyar egyház kialakításánál a pszeudoisidori joggyűjteményben foglaltakat követték. A joggyűjtemény ajánlása szerint egy független ország egy egyháztartományt alkot, amely tíz-tizenkét egyházmegyéből áll. A szakirodalom egyhangúan elismeri, hogy a magyar egyháztartományt 1001 tavaszán hozták létre, az esztergomi érsekség vezetése alatt. Röviddel az első püspökségalapítási hullám (1001-1003) után, 1009-ben újabb egyházmegyéket állítottak fel, közöttük Kalocsát. A kalocsai egyházmegye alapításkori jogállása már vitatott. Többek szerint itt csak püspökséget hoztak létre, és ez emelkedett legkésőbb 1050-re érseki rangra. Mások szerint viszont Kalocsát eredendően érsekségként alapították meg, így Esztergom létrejötte után nyolc esztendővel megszervezték a második magyar érsekséget. Mindkét álláspontot képviselő kutatók evidensnek véve egyetértettek azzal, hogy legkésőbb a 11. század közepére megszűnt az egységes magyar egyháztartomány, és két érseki provincia alakult ki. A forrásainkból viszont véleményem szerint nem ilyen egyértelmű kép rajzolódik ki. Egyrészt világos, hogy a 11. század folyamán a magyar egyház igazgatása felső szinten sokkal inkább korporatív jellegű volt mint hierarchikus. A jogi hierarchia szerint természetesen a két érsek állt a magyar főpapság élén, de a gyakorlatban, dekretális emlékeink és a 14. századi krónikakompozíció 11. századra vonatkozó utalásai szerint a napi poli-