Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

TÖRÖK JÓZSEF: Az esztergomi rítus és Szent Gellért tisztelete

"zarándoklás Istenért" (peregrinatio propter Deum) vagy "zarándoklás Krisztusért, Isten szerelméért" (peregrinatio pro Christo seu pro amore Dei) fölidézni, hogy a szűkszavú utalás mögött föltáruljon a kor vallásos szellemisége, s az a több évszázadon keresztül folytatott térítéssorozat, amelynek végső fázisához tartozik a magyarok kereszténnyé tétele. Az antifóna a vándorpüspököt állítja a klérus és a hívek közössége elé, aki élete alkonyán a szent király parancsára megszervezte a csanádi egyházmegyét. Gellért kislegendájinak szerkezete fontos információt tartalmaz. Az első hat, nagyjából azonos terjedelmű rész a protomártír püspök életének főbb eseményeit közli, s a csodák leírása ezután következik. Ebből arra lehet következtetni, hogy "az elveszett Gellért-életrajznak tehát liturgikus célra történt kivonata a kisebb legenda".

17 A zsolozsma éjjeli hórájában (matutinum) a kultusz kezdetétől fogva a szent életrajzát olvasták, és ezt a föltevést a későbbi liturgikus források vizsgálata is alátámasztja. Ennek ugyan ellentmondhat Gellért Mária-tiszteletének leírásánál egy szó alkalmazása,

18 de a szentté avatás által az életrajz megírása iránt támasztott igény, valamint az általános liturgikus gyakorlat nagyobb bizonyító erővel rendelkezik. Jóllehet történtek kezdeményezések, de sem Szent Gellért, sem a XI. század klerikusainak műveltsége nem mondható teljesen tisztázottnak, ezért a végszó kimondása még várat magára.

19 Szent Gellért verses históriája, amely jelenleg csak egy késői másolatból ismert, föltételezhetően a XIII. század végén keletkezett, és tartalmilag a kislegendatól vagy egy napjainkra elveszett, hasonló írástól függ.

20 Mindehhez hadd tegyük hozzá: a magyar szentek legendáinak a kortárs hagiográfikus irodalommal történő összevetése még hátra van. Ennek a nagyobb lélegzetű munkának az elvégzése után bizonyára több ismerettel rendelkezünk, de már most föl lehet tételezni, hogy a nagyon is találó "zarándok, jövevény" kifejezés Gellért életrajzába a liturgikus használatú antifóna hatására került be. A Szent Margit-sacramemarium mellett fontos forrás a Pray-kódex, mert ennek naptára szerint Szent Gellért vértanúsága (passió, utólag kiegészítve: deposiúó) szeptember 24-én volt. A szabolcsi zsinat (1092) ünneprendje a szeptember 21-i Szent Máté apostol napja utánra teszi Gellért ünnepét. A sacramentarium-r észben szintén ezen a megfelelő helyen található az ünnep