Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

BEÉR MIKLÓS: Mindszenty József hercegprímás történelmi jelentősége

így tudtam elérkezni püspöki székvárosomba." Az események felgyorsultak. A II. Világháború végső, legszörnyűbb időszaka következett el az ország számára. A front végighúzódott Magyarországon. Az emberek, az ország lakossága közelről élte át Budapest ostromát, a háború borzalmait. A fiatal veszprémi püspök aggódva figyelte az eseményeket. "Nem volt nyugtom s október második felében felmentem tájékozódni a fővárosba. Utamon menet és jövet, mindenfelé nagy rajokban érkező menekültekkel találkoztam. Mindenütt a vesztes háború roncsai: szétzilált csapatok, menekülő katonák, szekerek és gépkocsik." Budán nem talált egyetlen püspököt sem, ezért maga írt Budán egy emlékirat-tervezetet a nyilas kormányhoz. A memorandum felhívta az ország akkori (nyilas) vezetőit, hogy Budapestet és a Dunántúlt ne áldozzák fel az értelmetlen harcok martalékául. Józan értékeléssel beszél a hadi helyzetről és eloszlat minden illúziót. Milliók sorsáért felelősen emeli fel szavát. Az emlékiratot "először elvittem Győrbe Apor Vilmos megyéspüspök jóbarátomhoz. Elvittem volna természetesen Serédi Jusztinián hercegprímáshoz is, hogy tartalmát megbeszéljem vele, de Esztergom benne volt már a harcok kellős közepében és a prímásról csak azt tudtam meg, hogy súlyos beteg. Apor püspök velem együtt úgy gondolta, hogy a fanatikus eszméiktől megszállott nyilas vezetőknél aligha fogunk eredményt elérni, mégis úgy találtuk, hogy a nemzet és híveink védelmében, vállalnunk kell történelmi felelősségünket." A memorandumot Mindszenty október 31-én maga vitte fel Budára, és átadta Szőllősi miniszterelnök-helyettesnek. Két hét múlva letartóztatták papjaival, kispapjaival együtt. Előbb Veszprémben, majd Sopronkőhidán tartották börtönben. Itt értesült Serédi hercegprímás haláláról és Apor Vilmos vértanúságáról. 1945. május 24-én a magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelet bocsátott ki, amelynek megírására Grősz József Mindszentyt kérte fel. Ebben többek közt ezt olvashatjuk: "alázatos lélekkel köszönjük könyörülő Istenünknek, hogy újra szólhatunk hozzátok, hogy eltűnt immár a fegyverek zaja Európa földjén. A rendkívüli szenvedések közt állandóan értetek és nemzetünkért könyörögtünk, hogy a Mindenható rövidítse meg a csapások idejét. Most sem szűnünk meg esedezni, hogy az esztelen gyűlölködés, annak sötét és véres nyomai eltűnjenek és helyébe az istennek tetsző béke, rend és munka adja vissza szeretett hazánknak a nyugodt fejlődés lehetőségét."