Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM ÁDÁM: Az esztergomi Bazilika és a londoni Szent Pál székesegyház kupolája

feltételezhető, hogy Wren nemcsak ismerte, hanem fel is használta Róbert Hooke-nak a boltozatokkal kapcsolatos felfedezését és eredményeit. 4.1 A Szent Pál székesegyház négyezete fölé emelt kupolát Wren egy fölfelé keskenyedő, csonkakúp alakú dobra helyezte. Ez nemcsak a perspektivikus hatást emeli - ahogyan azt az építészettörténészek és elemzők állítják - hanem a ferde helyzetű megtámasztó erőknek köszönhetően kisebb gyűrűerőkre van szükség ahhoz, hogy a kupola oldalnyomását kiegyensúlyozza. (7. és 8. ábrák) 4.2 A dobot 32 oszlopból álló kolonnád övezi, ami visszaidézi Bramante Tempietto-jának, illetve a római Szent Péter bazilika Bramante által készített első tervét. A kolonnád oszlopainak sugarában lizénák merevítik a dobot, és fönt a lizénákat és az oszlopokat sugaras helyzetű felfalazás köti össze, amely-re ugyancsak sugaras tengelyű, szegmens boltozatokat falaztak. (7. ábra) E sugaras tengelyű boltozatok nem csupán egy körterasz kialakítását tették lehetővé, hanem a beléjük rejtett, gyűrű alakú vonóvasakkal erősítve, egy nagyon merev tárcsát alkotnak - akár a Vesta templomok kőtárcsái -, amely a kupola vállmagasságában képes a kupola oldalnyomásának egyensúlyozására. (A kupola és a dob építészeti megfogalmazása ebben a formában hosszú életű "divatot" indított el a kupolát építő építészek körében: a XVIII-XIX. században épített kupolák jelentős része ilyen "Tempietto" megjelenésű.) Sir Christopher Wren a fent ismertetett megoldással a Vesta templomok kupoláinak megtámasztását idézi, átfogalmazva azt korának technikai színvonalára. A négyezetet lefödő kupolarendszert Londonban egymás fölött három kupola alkotja (7. ábra): - a belső egy falazott gömbkupola, amelynek tetején egy széles, kör alakú nyílás - "opeion" van,