Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

melynek oldalnyomását a vastag falak éppencsak felvették. Ez a boltozás belelógott a konyha terébe, elvágta a szabad kürtő terét. A feltárás szerint a piramidális kéménykürtőt álboltozatosan kiugró téglasorokkal képzett gúla formázta meg, sajnos csak 5 teljes téglaréteg maradt fenn, amely szokványos, gótikus profilú kőpárkányról indul. A kőpárkány végigfut az udvari ("kis udvar") homlokzatokon, és fehér mészkőcsík formájában megjelenik a Dunára néző falazaton is. Ezek a maradványok és felismerések késztettek arra, hogy a részleteket felmérve a kürtő elméleti rekonstrukcióját más, hasonló korú emlékek vizsgálatával és a konyha funkcionális térkapcsolatának átgondolásával összhangban végezzem el. Horváth István felismerését alátámasztja a műemlékhivatalban őrzött Várnai rajzhagyaték egyik lapja (OMvH Irattár 17733 ltsz.), amely a kis udvarban indított, 1934. évi ásatás idején a kürtő, a konyha, vagyis a kazamaták udvari homlokzatát mutatja be a kürtő néhány téglasoros maradványával és a kürtő kúpjának vonulatával (13. kép). Nem tudni, hogy a föld rétegelválásból jött-e ki a kürtő felmenő részének rajzolata, vagy talán Várnai megsejtése volt. Ismerve Várnai Dezső megbízhatóságát, inkább az előbbi verzió lehet igaz. Mindenesetre a dunai homlokzaton a konyha feletti, 17. századi felfalazás 1990 körüli elbontása után maradt középkori falvégen kivehető volt a kürtő piramisának lenyomata. Továbbá kiszabadult a kőpárkány, amely így a dunai (nyugati) homlokzat felé kifordulva, folyamatos párkányvonulatot képez. A párkánykő elhelyezkedése és az alatta levő helyiség méretei, valamint a lenyomat alapján a kürtő tömege jól körvonalazható: gúlaszerű idom, tetején nyaktagos fedkővel (14. kép). Bizonyára tapasztalat is rávezette az egykori építőket arra a formára, amit a modern áramlástani vizsgálatok igazolnak tölcséres idomok esetén, mikor a tágabb részről a szűkebb felé megy az áramlás: ha van a szűkebb végen nyakidom (kéménycső), akkor az áramlás folyamatos, ha pedig nincs, akkor a gúla belső falai mentén turbulenciák gyengítik a kiáramlást (itt történetesen a hőét és füstét). Meyerpeck említett metszete erőteljes sipkát mutat. Látunk még ezen a metszeten egy szinttel feljebb indítva még egy kürtőt, amely szintén konyhát jelez, de ennek maradványai nincsenek meg. Azonban a feljebb ismertetett, 15. századi (udvar szintjét nézve), földszinti konyhát a maradványok alapján jobban meg tudjuk ismerni.