Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

E konyhák első látványos eleme a kéménykürtő, amelynek megjelenése közel négyzet alaprajzra emelt álboltozatos gúla (piramidális) formájú kürtő. A kürtő testét képező álboltozatot Esztergomban lépcsősen kiugró, sárgás téglából álló falazással képezték ki. Az álboltozat a körkörösen záruló soraiban keletkezett gyúrűfeszültség révén nem omlik be, építés közben csak a legfelső sort kellett rögzíteni. A forró füst áramlása miatt előnyös, ha a belső felület sima kiképzésű. A lépcsőzetesen redőzött álboltozat vakolás révén válhatott ilyenné. Esztergomban a megtalált téglákon erős, reves koromréteg volt. Ez azt jelenti, hogy csupaszon is füstöltek benne, de nem zárja ki egy korábbi habarcsos simítás létét. A gúla idom felső vége a másik fontos eleme a kürtőépítményeknek. Erről legtöbbször csak feltevéseink lehetnek, így vagyunk itt Esztergomban is. Analógiák vizsgálata alsóausztriai, csehországi várakban alacsony lanternáktól (Burg Aggstein, Kfivoklát ábrázolásain) a magas csőszerű kéményekig (Mollenburg, Roupov, Alsórákos) sokféle változatot mutatnak. Az esztergomi kürtőket rövid nyakkal és rusztikus fedkőszerű tetővel zárja Meyerpeck metszete. Ettől még a valóság más is lehetett, mivel egyetlen ábrázolás nem elégséges támpont, ezen kívül az ábrázolás célja e részlet esetében nem feltétlenül a hűség volt. A füstkivezetés nem oldalsó nyíláson, hanem felül, valószínűleg középen lehetett. Igazi, nagyméretű és majdnem egészében fennmaradt piramidális kéménykürtőnk a somlói vár palotarészében, a belső udvar épületeinek egyikében áll ma is, romlás előtti állapotban. Pedig így egészében unikális emlék Magyarországon! A konyha itt négyszögű, de kissé torzult, romboid alaprajzzal, a gúla formája viszont nyolcszögű. Az átmenetet a konyha helyiség sarkain lévő tölcsérboltozatok képezik. A tölcsérboltozat, mint építészeti alapforma bizánci, keleti megoldás, de nincs okunk feltételezni, hogy itt keleti befolyás érvényesült volna. A közvetítő e szerkezeti megoldás esetében az avignoni pápai palota nagy konyhája fölötti kürtő, amely csaknem azonos megoldású a somlóvárival. Építőanyag Somlón lapos, hasadt kő, Avignonban faragott kő.-A somlói kürtővég majdnem lepusztult, de még határozottan észlelni egy kissé kiugratott, szintén lapos kőből kiképzett peremet. Somlón huzatjavító lanternáról nincs ismeretünk. Lehetett éppúgy fából, mint a friesachi Petersberg palotaszárnyához csatlakozó konyhánál. Avignonban e felépítmény egyértelmű ugyan, de e századunk második