Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

vizeknek, ezért a függőkerten átszivárgó szűrt csapadékvíz nemcsak a növényeket táplálta, hanem igen kívánatossá vált az összegyűjtésre és a tárolásra. Budán is vízgyűjtő volt a kert alatt, ugyanígy az esztergomi palotában is, amely éppen a függőkert valószínű helye alatt létesült. Várnai Dezső felmérése szerint eme ciszternát nagyon pontosan kifaragott kváderekből építették. Feuerné a budai vár függőkertjeiről szóló tanulmányában kitér a korabeli analógiát mutató függőkertek építési idejére is, s ezek közt az elsők közt megépített római Palazzo Venezia kertjére, amely a toldalékként épített, Palazettónak nevezett építményben, jobban mondva építményen volt (a múlt század végén városrendezési okból lebontották). A függőkert technikai és épületen belüli dispositiós megoldásai a tanulmány által is alátámasztva Rómából kerül a humanista palotaeszménybe, míg a díszítő művészetet Firenze határozta meg. A Palazetto Venezián létesített teraszkertben talán Filarete szerepe volt meghatározó, 1466-69 közt létesült. Az említett, ma is tanulmányozható megvalósulást Urbinóban 1474-78 között épült, Budán pedig talán már az 1460 évek végén, de minden bizonnyal Mátyás esküvője utáni időszakban, 1482-84 táján készítették az eltűnt csodakertet és víztározó rendszert. A szakirodalom eddig figyelmen kívül hagyta Esztergomot, mert nem lehetett eddig még azonosítani -főként Bonfini leírását követve- a függőkert helyét. Mint láttuk, éppen a példák elemzése támasztotta alá Bonfini pontosabb értelmezése alapján kialakított hipotézisünket a belső teraszkert elhelyezkedéséről. Feltűnő azonban a lehetségesnek tartott építési időpont: Vitéz János érsekségével egybeeső humanista palota-átalakítás, 1465-1470. Ha nem tévedünk, akkor megelőzi Urbinót, Budát, egyszerre létesül Rómával! Az érseknek "hivatalból" is kellett, hogy római kapcsolatai legyenek, de inkább a szükségesnél sokkal szorosabbak és élénkebbek voltak ezek. Már a Studiolónál is rámutattunk arra, hogy Vitéz, a nagy humanista létesítményeket tekintve kortárs és egyenrangú építtető és műpártoló, amelyet az eddigi művészettörténet-írás nehezen tudott elfogadni, hiszen nem álltak rendelkezésre megfelelő kutatási eredmények és elemzések. Bonfini megértésében a függőkert helyének elemzésével tovább tudunk lépni. A leírás említ egy tornyot is, amelyben az érsek szívesen tartózkodott. A torony a helyes szövegértelmezés (inter urtunque -vonatkozó névmás)