Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: Patria és pietas: Vitéz János és Janus Pannonius kapcsolatáról

Családi kapcsolat, köteles és őszinte hála, közös hivatali ügyintézés mellett van még valami, amiben nagy volt közöttük az egyetértés: ez a kor irodalomélménye, a latin szövegek olvasása. Ez akkor sokkal több volt, mint ma egy könyv kézbevevése, majd végigélvezése, amikor a mű adja magát az olvasónak. Akkor az egy küzdelem volt a távoli múltból jött üzenet megfejtéséért. És Janusnak is, Vitéznek is ezeknek a szövegeknek olvasása okozott gyönyörűséget. Janus itt előnyben volt, Ferrara őt alaposan fölkészítette. De Vitéz? A bécsi egyetemen talán csak egy félévet hallgatott. Mindazt, amit tudott, talán a zágrábi káptalani iskolából hozta magával, meg a Magyarországon tartózkodó Pier Paolo Vergerio környezetéből. Rendkívüli munkabírását kortársai említik. Csak azután, hogy a nap terhét letette, akkor olvasta, javította végig könyveit. Majd a század végén, egy főpap a királyi audienciára várva, előhúzhatott egy Aldinát a zsebéből. Ekkor, Vitéz idejében, az olvasásnak még megvolt a maga szertartása, a föltámasztott könyv elé oda kellett ülni. A műveletben a test és a szellem egyaránt részt vett, gyönyörűséges fáradság volt ez, a humanistákat éltető szenvedély. A nagybáty és öcs kapcsolatának emlékei a Janus ragaszkodó szeretetéről tanúságot tévő versek. Ezekből itt most csak az esztergomi érsek építkezéseihez kapcsolódó két 6-6 soros fölirat jellegű verset említem. Az egyik a székesegyház újrafedésére készült. A tűz pusztította tetőzetet Vitéz teljesen fölújíttatta. Bonfinitől azt is tudjuk, hogy ez színes cserepekkel történt. Péter székén míg Pál pápa, a második ült és császárság élén megkoronázva Frigyes, János, az érsek a rég pusztító tűzben elomlott héjjazatot földből már fölemelte megint. Buzgóságáért éltesse örökre Olümposz, ámde csak aztán, hogy földön is élt eleget. (Kurcz Ágnes fordítása) A másik versre valami erődítés - Janus septumot mond - elkészülte adott alkalmat. Kerítést fundáltatott azért, hogy a nyájat a ragadozóktól megvédje.