Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: Patria és pietas: Vitéz János és Janus Pannonius kapcsolatáról

Fertős... mons Paphegye, cumulatio térre wlgo vakandagthuras ... a határfáknak: vulgo Töl, Hárs, Haraszt, Gyertyán, Cser, Szil, Alma" megnevezései.

15 A hajdani szláv eredetű lakosság tehát a XV. század közepén már egymás között is a magyar nyelvet használta, amelyet bizonyít, hogy a latin nyelvű oklevelekbe éppen ott teszik be a magyar kifejezéseket, ahol azoknak mindenki számára bizonyító erejük volt: a határbejárásoknál, a birtokhatárok kijelölésénél. Tudtak-e még valamit ezek a családok őseik szláv nyelvéből, erre űgy tűnik, Csánki nem talált nyomot a korabeli oklevelek szövegében. Csak föltételezhetjük, hogy a cselédség, az egyszerű nép körében még használatos lehetett az a XV. században is. A szülőhely, a családi kapcsolat közelsége határozta meg Vitéz mellett Janus életének minden lépését. A ferrarai Guarino-családban úgy tudták, hogy Janus Váradon született.

16 Nyilván azért, mert ő maga eszmélkedését, szellemi születését ottani éveitől számította. Miután apja korán meghalt, anyai nagybátyja, Vitéz János vette magához. A váradi püspök védőszárnyai alatt, a káptalani iskolában kezdhette tanulmányait. Itt készítették föl itáliai tanulmányútjára. Tudjuk, ha hazament, Váradra ment. Ha távozott a városból nagybátyjával együtt, ennek a városnak írt búcsúlevelet. Itt indult egyházi pályája is, először egy kanonoksággal, majd elnyerte a custodiatust is. Ez biztosította számára a padovai jogi tanulmányok költségeit. Nagybátyja részéről történt az a kezdeményezés is, hogy unokaöccsét váradi coadjutorává ill. vicariusává tegye.

17 Együttes közéleti működésük Mátyás mellett sok részletében ismert. Vitéz volt a diplomata, bár követségben Janus is járt. Mégis inkább az utóbbi feladata volt az orációk tartása és a diplomáciai levelezés intézése. Ez mintha nem is tartozott volna hivatali kötelességei közé, mintha külön kegyként intézte volna ezeknek az irományoknak megszerkesztését. Ha megsértették, akkor azzal fenyegetődzött, hogy tőle többet ilyet ugyan hiába várnak.

18 A külügyi és belügyi írásszervek szétválasztottsága ugyan soha nem volt kétséges az udvari adminisztrációban, mégis a magánszívesség említése Janus esetében föltűnőnek tűnhetnék, ha nem maradt volna ennek írásos nyoma. Vitéz 1466-ban Podjebrád cseh királynak azt írta, hogy Mátyás nevében a Curiába írt leveléről azért nem tud neki másolatot küldeni, mert annak szövegét "testvére, a pécsi püspök" Pécsett hagyta.

19 Janus leveleskönyvében benne is van az említett iromány.

20