Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: Patria és pietas: Vitéz János és Janus Pannonius kapcsolatáról

RITOÓKNÉ SZA1AY ÁGNES Patria és pietas: Vitéz János és Janus Pannonius kapcsolatáról Az 1988-ban megrendezett Vitéz János konferencián elhangzott előadások összegezték azt, amit Esztergom érsekéről és életművéről addig tudni lehetett. A leglátványosabb, kétségtelenül, az a kép, amit ott Horváth István és Vukov Konstantin adott a palota föltárásáról, illetve ennek rekonstrukciójáról.

1 A legmeggondolkoztatóbb ugyanakkor Szakály Ferenc tanulmánya arról a törésekkel és kérdőjelekkel megszakított életpályáról, amelynek kiteljesedése a palotaépítő egyháznagyé lett volna, ha nem torkollott volna az ismert tragédiába.

2 Szakály szerint Vitéz korai közéleti sikereit legalább ugyanannyi látványos, számunkra nem mindig magyarázható hátratétel követte. A Szakály megkezdette vizsgálatokat Kubinyi András folytatta a politikus és egyházfő Vitéz és unokaöccse, Janus Pannonius Mátyás korabeli szereplését illetően.

3 "A két tehetséges főpap nemcsak ritka haszonleső férfi, hanem nagyon középszerű politikus is volt" összegzi a pályaképek elemzését Kubinyi tanulmánya végén. Azt ő is elismeri, hogy intellektuális téren a XV. századi Magyarország két egészen kiemelkedő egyénisége igyekezett vagy kényszerült politikai szerepet is vállalni. Ugyanis kezdeményező szerepüket a művelődés és művészetek felvirágoztatásában ma sem vitatja senki.

4 Halálukkal lezárulhatott ugyan a magyarországi reneszánsz első korszaka, de a mag el volt vetve. A módosított pályaképek, ha közelebb visznek is bizonyos fölismerésekhez, a végső bukás, a két egyháznagy együttes tragédiája, sok részletében továbbra is rejtély maradt. A következőkben éppen erről az egymáshoz kötődő kapcsolatról lesz szó. Vitéz János esztergomi érsek és unokaöccse, Janus Pannonius együttes indítékaira, a közös szülőhelyre, a családi kapcsolatokra és az egymáshoz fűződő töretlen ragaszkodásnak néhány újabban kiderített emlékére hívom fel a figyelmet. Szülőföldje mindkettőnek a szlavóniai Körös megye volt. A vidék török pusztítás előtti településhálózatát, nagy okleveles bizonyító anyag alapján, Csánki Dezső föltérképezte.

5 A monográfia a birtokviszonyokról és a megye korabeli társadalmáról is megbízható képet ad. Innen tudjuk, hogy az őslakosok szlávok voltak. A meghódított területeken a magyar királyok