Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KÖRMENDY KINGA: Kódexek, könyvek Esztergomban 1543 előtt. Fennmaradt kötetek

Vitéz János könyvgyűjteménye tartalmilag összhangban volt a humanista utánpótlás külföldi neveltetésével és képzésével.

88 Ezt az újabb kutatások egyre több ténnyel világítják meg.

89 Mályusz Elemér szerint a hazai egyetemi oktatás társadalmi-anyagi feltételei Esztergomban voltak meg,

90 ahol anyagilag a gazdag székesegyházon kívül 3 kisebb társaskáptalan volt.

91 Az egyházi javadalmak, valamint az egyházi intézmények a maguk oktatási, gazdaságszervező lehetőségeivel szilárd anyagi és szellemi hátteret jelentettek volna egy magyarországi egyetemnek. Azonban Esztergom ténylegesen nem volt a városfejlődésnek azon a szintjén, ami egy egyetem folyamatos működését biztosíthatta volna. Hiányzott a főváros világi társadalmának gazdasági háttere. A fővárosból viszont éppen az érsek és a káptalan hiányzott

92 a maga kultúra teremtő lehetőségeivel, irányadó értelmiségi rétegével. Esztergomban ennek a rétegnek a kinevelésére hozta létre Budai János a 14. század végén a középkori egyetem egy jellegzetes intézményét, a Collegium Christit, a képzéshez szükséges könyvtárral együtt.

93 A középkori Esztergomból, a vele összefüggő városrészekből és településekből a régészeti kutatások alapján a várhegyen kívül 34 templomról és 11 kolostorról van tudomásunk.

94 Az ezekhez tartozó liturgikus és rendi könyvek közül 2 templom és 1 szerzetesrend l-l könyve a bizonyíték az egykor volt könyvgyűjteményekre. A város egy egyházi és egy világi értelmiségének l-l nyomtatott könyve pedig szinte "gyászmagyarként" érzékelteti a pusztulás nagyságát. A középkori várossal szorosan összefüggő városrészeknek 38 templomából, 11 kolostorából 19-et azonosított a kutatás.

95 A 49 egyházi intézmény és javadalmasainak, a rendházak tagjainak, a város világi értelmiségének tulajdonában lévő könyvekhez hozzávéve a Collegium Christi könyvtárát is, 67(68) kötet maradt ránk.

96 Gyakorlatilag a középkori Esztergom egyházi és világi intézményeit egyenként kb. 1,4 kötet képviseli. Ezek az intézmények természetesen nem voltak azonos jelentőségűek. A székesegyház könyvállományát nem lehet összehasonlítási alapnak tekinteni a királyi város plébániáéival, a ferences rendház könyvtárát sem vehetjük mértékadónak a Szent Erzsébet ispotály valószínűleg csak néhány liturgikus könyvéhez. Vitéz János könyvtárával statisztikailag sem vethető össze a város Szent Miklós temploma plébánosának könyvgyűjteménye. Ezeken az arányokon a kutatások által még remélhetően gyarapodó kötetszám lényegesen már nem módosít.