Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KÖRMENDY KINGA: Kódexek, könyvek Esztergomban 1543 előtt. Fennmaradt kötetek

A török megszállás alatt élő városban 140 év alatt a középkori Magyarország könyv- és könyvtári emlékanyagának jelentős része semmisült meg. A "túlélő*' kötetekből csak néhány darab került be az esztergomi egy­ház Nagyszombatban újra megszervezett könyvtárába, a többségük szét­szóródott magyarországi és külföldi könyvtárakba. 97 Az egykori királyi székhely, az egyházkormányzati központ, a királyi város a körülötte lévő települések anyagi kultúrájának, civilizációjának megmaradt emlékei pedig a föld alól kerülnek elő. A kulturális és anyagi veszteség sorsdöntő volt Esztergom számára. A Nagyszombatba menekült érsekség és káptalan az új egyházkormányzati központ kiépítése mellett elsősorban birtok- és ezzel együtt országvédelemre kényszerült. A kulturális vezető szerepet az egyházkormányzat 1820, a Nagyszombatból való visszaköltözés után - egyes érsekek erőfeszítései ellenére - már nem tudta visszaszerezni, és a várost sem tudta segíteni régi, középkori jelentőségének helyreállításában. 98 Jegyzetek: 1 Horváth István: Templomok, kolostorok a középkori Esztergomban. In: Egyházak a változó világban. A nemzetközi egyháztörténeti konferencia előadásai. Esztergom, 1991. Szerk. Bárdos István, Beke Margit. 131­140. (A továbbiakban Horváth 1991.) 2 Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. In: Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 76. (A továbbiakban Fügedi Tanulmányok 1981) 3 Kubinyi András: A középkori magyar városi hálózat térbeli rendjének kérdéséhez. = Településtudományi Közlemények 23. Bp. 1971. 58-78. Vö. 1. jegyzet. 4 Vö. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 58-171, 365-370. (A továb­biakban Mályusz 1971) — Mezey László: Deákság és Európa. Bp. 1979. 175-182. (A továbbiakban Mezey 1979) 5 Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. In: Fügedi Tanulmányok 1981. 182-184. 6 Körmendy Kinga: Literátusok, magiszterek, doktorok az esztergomi káptalanban. In: Művelődéstörténeti tanul­mányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Bp. 1986. 176-202. (A továbbiakban Művelődéstörténeti tanulmányok 1986.) — Uő: Padova kánonjogi doktorai és kódexeik az esztergomi káptalanban a XIV-XV. században. In: A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadá­sai. Róma-Nápoly, 1996. szeptember 9-14. Szerk. Jankovics József, Monok István, Nyerges Judit. II. Bp.­Szeged 1998. 527-537. A hazai iskolázásra ld.10. jegyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents