Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)
KÖRMENDY KINGA: Kódexek, könyvek Esztergomban 1543 előtt. Fennmaradt kötetek
magukkal, és onnan ma már nyomon nem követhető módon került az egyetem ottani könyvtárába. Közelebbről nem azonosítható esztergomi szerzetesrend tulajdonában volt az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Inc. II. 35. XV. jelzetű, két ősnyomtatványból álló kolligátuma. Marsilio Ficino: De triplici vita és az Apológia c. 1498 előtt megjelent műveit, valamint Johannes Annius: De futuris Christianorum triumphis in Saracenos, Kölnben, 1497-ben nyomtatott kiadványát tartalmazó gyűjtőkötetet a 15. század végén kötötték egybe. Az "Iste liber pertinet ad conventum Strigoniensem" possessorbejegyzést tartalmazó kötet szintén a török elől Felső-Magyarországra menekülő esztergomi egyháziaktól került több tulajdonoson keresztül 1617-ben Nagyszombatban Bánovszki Simon esztergomi kanonok (1601-1634) 65 könyvtárába, és onnan jutott a Főszékesegyházi Könyvtár állományába. 66 Johannes Anniusnak a keresztények törökök elleni jövendő győzelméről 1497-ben kinyomtatott művének még 1617-ben is szorongató aktualitása volt - és nem csak — az esztergomi káptalan tagjai számára. Az Esztergom-Szentkirályon folytatott ásatásból felszínre került könyvtábla-veretek nagy valószínűséggel a Szent István templom ill. keresztes konvent és ispotály könyveihez tartoztak. 67 Esztergom vár alatti városrésze a Suburbium Castri Strigoniensis, amit Újvárosnak, Németvárosnak is neveztek. A települést Csanád érsek 1332ben erős falakkal és bástyákkal kapcsolta a várhoz, templomokat építtetett benne. 68 1397-ben említik a Szent Lászlóról elnevezett plébániatemplomát. Még két templom maradványa ismert, de ezekről nem maradt fenn írásos adat. 69 Csanád érsek (1330-1349) esztergomi építkezéseiről a 14. századi krónikakompozíciók közül egyedül az ún. Acephalus-kódexben fennmaradt csonka krónikaszöveg tesz említést. Az esztergomi vonatkozások alapján nézetünk szerint ezt a krónikakompozíciót Vásári Tamás esztergomi érsek (1350-1358) esztergomi vagy budai környezetében állították össze a 14. század közepén. 70 Csanád érsek váraljai templomépítéseivel hozható összefüggésbe egy graduale-töredék, amely 1995-ben került a MTAK Kézirattára töredékgyűjteményébe. A T 1028 jelzetű 14. századi graduale 2 fóliója az esztergomi Főkáptalan Magánlevéltárában a Szent István társaskáptalan 1397-es vizitációjának volt borítólapja a 17. századtól. A töredék ún. graduale-tolda-