Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KÖRMENDY KINGA: Kódexek, könyvek Esztergomban 1543 előtt. Fennmaradt kötetek

sem egyértelmű a szakirodalomban. Knauz Nándor a 14. század második felére tette a kódex írásának idejét. 57 Valószínűleg az OSZK 446 jelzetű, 15/2. századi Kálmáncsehi breviáriummal való feltételezett rokonsága miatt módosította Mezey László a kódex datálását a 15. század második felére. Ottó Mazal 1975-ben az írást 1450 előttinek ítélte. 58 A kódexszel való hosz­szabb foglalkozás szerintünk Knauz Nándor véleményét erősíti meg azzal a kiegészítéssel, hogy inkább a századfordulóhoz közelebbi korhatárt találunk post quem-ként indokoltnak, aminek igazolt ante quem-je az egykorú 1450­es beírás. A kalendárium több kéztől származó bejegyzései közül döntőek az 1482. évi (f. lr-3r) bejegyzések, amelyek az esztergomi Szent Miklós templom (f. 2r "in ecclesia sancti nicolai confessoris de Regali Civitate Strigoniensi") Szent Máté és Szent Tamás oltárának liturgikus kötelezettségeire vonatkoz­nak. 59 Az oltárok káplánjai, papjai voltak a magánbreviárium használói a 15. század harmadik harmadában. A fentiek alapján a breviáriumot a következőképpen határozzuk meg: Breviárium ad usum privatum s. 14/15­In usu ecclesiae S. Nicolai confessoris de Regali Civitate Strigoniensi s. 15/2. A kötet a székesegyház könyveivel együtt került Budára, majd onnan Bécsbe és 1932-től a Magyarországnak Bécsből visszajuttatott kódexekkel együtt az OSZK-ban őrzik. 60 A Szent Miklós templomot 1332-ben a város leggazdagabb egyházaként említették. 61 Pázmány Péter szerint plébánosai a székesegyházi főesperes joghatósága alá tartoztak, Lukács nevű plébánosát egy 1528-ból való oklevél említi. 62 Teljes nevét 1522-ben írta be egyetlen fennmaradt könyvébe, Johannes Burgo: Pupilla oculi című, Strassburgban, 1514-ben nyomtatott művébe: "Luce Szegedini plebani Ecclesie parochialis Beati Nicolai Strigoninsis Anno 1522." A Lányi-kódex kötéscsoportjába 1515 körül bekötött könyv az Esztergomból menekülő egyháziak egyik állomásán, Pozsonyban őrződött meg. 1589 után egy pozsonyi kanonoktól került a pozsonyi káptalani könyvtár állományába. 63 A szerzetesrendek közül a domonkosok könyvtárából a budapesti Egyetemi Könyvtárban maradt fenn egy Aquinói Tamás disputációkat tar­talmazó kötet, amely 1532-ben egy domonkos fráter halála után került az esztergomi Szent Márton konvent tulajdonába. 64 A könyvet valószínűleg a nagyszombati domonkos kolostorba menekülő esztergomi fráterek vitték

Next

/
Thumbnails
Contents