Besey László: Viharos évtizedek (Esztergom, 1999)

BEVEZETÉS

Kirívó a különbség országos méretekben, ha az V-VIII. osztályok négy év leforgása alatti összes szorgalmi idejét összeadjuk. Tehát: 10 hónapos szorgalmi idő esetén a képzés ideje 4x10 hónap = 40 hónap 6 hónapos szorgalmi idő esetén a képzés ideje 4x6 hónap = 24 hónap A különbség 16 hónap! Vagyis a Felvidéken a visszacsatolás előtt a gyerekek az V-VIII. osztályokban 16 hónappal tovább jártak iskolába, mint 1941-től kezdődően a tanügyi reform bevezetése után az egész ország területén. Nem mindegy, hogy a tanulóifjúságnak a tankötelezettségi kor betöltéséig 16 hónappal több vagy kevesebb tantervi anyag befogadására van lehetősége. Amennyiben még tovább vizsgálódunk és egyéb szempontból teszünk bizonyos összehasonlítást a felvidéki és az anyaországi gyerekek elemi iskolai képzése között 1928 - 1940 időszakában, már a két országrész gyermekeinek kulturális szintkülönbségére is következtethetünk. Mégpedig: 1928-ig mindkét országrészben hatosztályos képzés folyt azonos, tízhónapos szorgalmi idővel, tehát a csak elemi iskolai oktatásban részesült gyermek összes tanulmányi ideje 60 hónap volt. Ezzel szemben 1928-tól kezdve a már nyolcosztályos elemi képzésben részesült felvidéki gyerekek összes tanulmányi ideje 80 hónap volt. Vagyis a felvidéki gyerekek 20 hónappal jártak többet iskolába, mint az anyaországiak. Volt ugyan az 1940-es új iskolatörvénynek olyan kitétele, hogy az V-VIII. osztályokban is. bevezethető a tízhónapos szorgalmi idő, ha az iskolafenntartó így látja helyesnek, és a felettes hatósága ezt engedélyezi. Nem tudok róla, hogy az egész országban egyetlen ilyen eset előfordult volna. Ha igen, akkor ez csak Budapesten és egyik-másik nagyobb városban történhetett meg. Vidéken a nagybirtokosok minden esetben el tudták érni, hogy a pedagógusok esetleges kezdeményezésére az iskolaszéknek, vagy a község elöljáróságának eszébe se jusson ilyet kérelmezni. Ha mégis, akkor még a felettes hatóságnak számtalan lehetősége volt ilyen kérelmek elutasítására. Végső fokon az volt a helyzet, hogy a nagybirtokosok az olcsóbb, a gyermeki munkaerő alkalmazásával a tavaszi és őszi idényben birtokaik nagyságához mérten sok ezer pengőt takaríthattak meg. Ez ugyan csak a könnyebb munkákra volt alkalmazható, ahol azonban a gyermekeknek az iskola által való lekötöttsége esetén felnőtteket kellett volna magasabb béren alkalmazni. A gyermeki munkaerő alkalmazása révén ilyen módon is jutott a feudális urak, esetleg egyik-másik iparbáró kivételes életmódjának a folytatására, esetenként külföldi tivornyák fedezésére a népoktatás rovására. Igazoltatások és átképzések a visszacsatolás után A visszacsatolás után rövidesen, még 1938 novemberében megindult az állásaikban egyelőre még meghagyott köztisztviselők fogadalomtétele. Ezt mindenki természetesnek tartotta. A mi fogadalomtételünkön Párkányban Homoródy ezredes a helyükön még megmaradt főjegyzőknek és jegyzőknek hálás köszönetét nyilvánította, a magyar pedagógusokhoz viszont - akiknek a kisebbségi viszonyok között a magyar nyelv, a magyar kultúra ápolásában, fenntartásában és fejlesztésében döntő szerepük volt nem volt egyetlen elismerő szava. 1939 elején azután létrejöttek az igazolóbizottságok, amelyeknek a feladatuk volt vizsgálni, hogy az adott területek közalkalmazottjai milyen magatartást tanúsítottak a forradalmak és idegen uralom időszakában. A bényi iskola