Besey László: Viharos évtizedek (Esztergom, 1999)
BEVEZETÉS
Az Oktatási Minisztérium a tankerületi főigazgatói tisztségre az MDP KomáromEsztergom Megyei Bizottságának javaslatára az elemi iskolai végzettségű Nagy Mihályné munkáskádert nevezte ki tanügyi főtanácsosi besorolással. Helyettese, Jakab József, volt dorogi általános iskolai nevelő azonban 1950 januárjában felderítette, hogy Nagy Mihályné tulajdonképpen nem Nagy Mihályné, mert a törvényes férje a németekkel Nyugatra távozott, ő pedig összeköltözött egy dorogi Nagy Mihály nevezetű bányásszal, akinek a nevét illegálisan felvette. így aztán 1950. január 31-ével felmentették őt tankerületi főigazgatói állásából. Heizer István, az ugyancsak elemi iskolai végzettségű tatabányai munkáskáder lett az új tankerületi főigazgató, de először elküldték őt öthónapos tanügyi akadémiára Budapestre. Közben Győr és Sopron megyét összevonták, és a soproni tankerületi főigazgatót, Dr. Kneif Tibort a Minisztérium áthelyezte Esztergomba, az itt megüresedett főigazgatói állás átmeneti betöltésére főigazgató-helyettesként. Ugyanis Jakab József főigazgató-helyettest a Minisztérium 1950. február 1-jével ugyancsak leváltotta, visszakerült Dorogra az egyik általános iskolához beosztott nevelőként. Ugyanez történt Szupek Ferenc személyügyi előadóval, őt az esztergomi I. számú (a későbbi Petőfi Sándor) Általános Iskolához osztottuk be tanítani. A főigazgató leváltását indokolta a nem megfelelő társadalmi helyzete, az erre a magas vezető állásra való alkalmatlansága, no és természetesen a vázolt politikai kérdés. Jakab József és Szupek Ferenc leváltása feljelentésnek (egymás fúrásának) az eredménye volt. Egyébként a szélsőségeik miatt egyikük sem volt alkalmas ilyen felelős funkciónak a betöltésére. Nagy reményeket főztek Dr. Kneif Tibor hivatalvezetéséhez. Első dolga az volt, hogy Esztergomban összigazgatói értekezletet hívott egybe (általános, középiskolai és kollégiumi igazgatói értekezletet), amelyre meghívta a Minisztériumot, a párt- és valamennyi tömegszervezet képviseletét. Magas szintű székfoglaló beszédében felvázolta az ország tanügyi helyzetét, hitet tett az egységes állami oktatás mellett, majd felsorakoztatta a pedagógusoknak ezzel kapcsolatos soron lévő feladatait. Egyéb vonatkozásokban megemlítette, hogy értesülése szerint KomáromEsztergom megyében nincs kellő egyetértés és kollegialitás a pedagógusok soraiban, gyakori jelenség a fúrás. - Én a fúrás fogalmát kiradírozom Komárom-Esztergom megye pedagógusainak a szótárából - mondotta Dr. Kneif Tibor, majd így folytatta: - A kartársak elbírálásának egyetlen tényezője a munka. Aki becsületesen dolgozik, az érezze magát betonon, biztonságban. Dr. Kneif Tibor főigazgató-helyettes nagy tetszéssel fogadott székfoglaló beszédéhez több igazgató szólt hozzá, figyelemre méltó javaslatok hangzottak el az oktató-nevelő munka előbbre vitelét illetően. Értékes hozzászólást hallottunk Rózsa András miniszteri kiküldött részéről is, és a tömegszervezetek küldöttei is nagy helyesléssel fogadták az elhangzottakat. 1950 júniusában a tanügyigazgatást és a népművelést összevonták és oktatási és népművelési osztály elnevezéssel a Komárom Megyei Tanács VB hatáskörébe vonták b Í. Ez idő tájt a megyei tanács elnevezésből Esztergomot már hivatalosan eltörölték. Az oktatási és népművelési osztály két alosztályra tagozódott, vezetője Lázár András, dorogi munkáskáder lett. Az oktatási alosztályt Dr. Kneif Tibor, a népművelési alosztályt Moharos István vezette. Ez utóbbi előzőleg megyei népművelési felügyelő volt, egy roppant agresszív, szélsőséges baloldali elhajló, piszkálódó valaki. Dr. Kneif Tiborra egy bizonyos idő eltelte után kezdtek ferdén nézni, majd nemsokára kiderítették, hogy teológiai doktorátusa van.
