Besey László: Viharos évtizedek (Esztergom, 1999)

BEVEZETÉS

Felvidéki származású volt, érettségi vizsgája után beiratkozott a prágai teológiai egyetemre. Ott az utolsó vizsgáit már nem tette le, kilépett, tanítói oklevelet szerzett és megnősült. Az egyik Vág melléki községben, Vágán lett igazgató-kántortanító, felesége polgári iskolai tanárnő volt. Két gyermekük született, miután megtörtént a Felvidék magyarlakta területeinek az anyaországhoz való visszacsatolása. Egy alkalommal Kneif Tibor az egyik újságban olvasta, hogy Németországban, a történelem folyamán talán először, pápai engedéllyel teológiai doktorrá avattak egy nős, családos embert. Utánanézett a dolognak, s a hír igaznak bizonyult. Gondolt egyet Kneif Tibor és feleségével megbeszélve a dolgot kihallgatást kért Serédi Jusztinián, esztergomi hercegprímástól azzal a céllal, hogy ő is szeretné azt az utat megjárni, amit az újságban olvasott az illető német állampolgárral kapcsolatban. Serédi fogadta őt és megígérte, hogy a pápához benyújtandó kérelmét támogatni fogja. Meg is jött Rómából a jóváhagyás, és Kneif Tibort a még szükséges vizsgái letétele és disszertációjának benyújtása után teológiai doktorrá avatták. A II. világháború után a csehszlovák hatóságok megszüntették a Felvidéken a magyar iskolákat, a magyar pedagógusokat pedig elbocsátották. Dr. Kneif Tibor átjött Magyarországra, jelentkezett a győri róm. kat. püspökségen, ahol megbízást kapott arra, hogy Eszterházán (Fertődön) szervezzen róm. kat. általános iskolai kollégiumot. Ezt a feladatát sikeresen teljesítette, és családját is áthozta Magyarországra. 1948 tavaszán harc dúlt az iskolák államosításáért. Ennek propagálását az MKP indította el, és vetette fel a pedagógus szakszervezeti gyűléseken is. Dr. Kneif Tibor egy ilyen szakszervezeti gyűlésen az államosítás mellett szállt síkra, amiért őt az iskolafenntartó győri püspök állásából felfüggesztette. Dr. Kneif Tibor jogorvoslatért egyenesen Rákosi Mátyáshoz fordult, és kérte az állam védelmét. Rákosi Mátyás azonnal intézkedett is, felhívta Ortutay Gyula minisztert, hogy Dr. Kneif Tibort nevezze ki soproni tankerületi főigazgatóvá, ahol akkor ez az állás üresedésben állott, a feleségét pedig magyar-történelem szakos szakfelügyelővé. Feltételezhető, hogy Kneif Tibor akkor nem beszélt Rákosinak a teológiai doktorátusáról. Ez már csak az esztergomi tevékenysége során derült ki, amihez még egyéb klerikális vonatkozásokat fűztek hozzá egyes tényezők. Az nem jutott tudomásunkra, hogy derült ki, hogy Kneif Tibornak teológiai doktorátusa van, az sem, hogy kik és hol látták őt templomba menni. Az oktatási alosztály dolgozóival Lázár András osztályvezető csak annyit közölt, hogy 1950. szeptember 30-ával Dr. Kneif Tibort és barátját, az alosztály egy másik igen művelt dolgozóját, Dr. Deák Józsefet állásából felmentették. Kneif Tiborral a leváltása után a vezetőségnek az volt a terve, hogy a komáromi járás valamelyik távoli tanyájára helyezik át tanítói állásba. Hosszas utánajárás eredményeként azonban végül az MDP Dorogi Járási Bizottsága hozzájárult, hogy Dorogon taníthat. Később már mint osztályvezető-helyettes az esztergomi József Attila Általános Iskolához helyeztem őt át. Viszonylag fiatalon, úgy emlékszem 54 éves korában tüdőrákban halt meg. Művelt, mint főnök senkinek nem ártó, színes, de kalandokra vágyó egyéniség volt. A tanügyigazgatásból történt leváltása után pár héttel egy minisztériumi értekezleten vettem részt az alosztály megbízásából. Az értekezlet egyik előadója Orbán László volt, az MDP Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője, aki többek között arról beszélt, hogyan férkőzött be az ellenség, a klerikális reakció "Dr. Kneif Tibor pap személyében" a Komárom megyei tanügyigazgatás vezető posztjára. Kneif Tibornak tehát nem sikerült megvalósítania elképzeléseit Komárom megyében, így a "fúrás" szót sem sikerült kiradírozni a megye szótárából. Bár voltak ilyen tekintetben elég ügyes elgondolásai.