Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)
A Nemzeti Színház közelében éppen befejezéshez közeledett 1843-ban az egész országot mozgósító nagy építkezés, a Nemzeti Múzeum (1836-44), a magyar történelmi emlékek szentélye. Polláck Mihály remekműve. Impozáns látványt nyújtott a pesti dunapart klasszicista stílusú emeletes házsora a Polláck Mihály tervezte régi Vigadóval, mögötte a Német Színházzal, majd a Kirakodótér (ma Roosevelt-tér) a Hild József építette palotaegyüttessel (1830-as évek). S itt épült 1839-től, 4 év óta, az első állandó dunahíd, a Lánchíd, az angol William Tierney Clark tervei szerint. Prokopp János napnap után felkereshette, figyelhette ezt a technikai csodát. A Vasárnapi Újság kortárs írója az ő csodálatát is kifejezte a következő sorokkal: "Mit mondjunk azon nyúlánk és gyönyörű alkotmányról a gránit oszlopú lánchídról, mely szilárdan emelkedve a habokból oly könnyen látszik tartani az óriási lánczot, mintha csak úgy volna rá feszítve, mint a zengő húr a hangszereken". [2]. A Lánchíd élménye is sarkallhatta, amikor őt bízták meg Óbuda és a Hajógyári-sziget közötti, második dunahíd tervezésével, amely 1858-ban nyílt meg, és ugyancsak jelentős technikai alkotás volt. Polláck Ágostonnál bizonyára megismerte az Országháza és a pesti Josephinum számára 1840-ben benyújtott terveket. [3] Mindkét terv különbözik Polláck Mihály addigi klasszicista világától. Leo von Klenze müncheni és Schinkel berlini épületeinek hatására kerüli az oszloprend alkalmazását és a romantika un. kubusos stílusát követi. [4] A 18 éves Prokopp János érdeklődéssel hallgathatta Polláck Ágoston építészeti irodájában az érveket az új. romantikus stílusirányzat védelmében. Irodalmi formába e gondolatokat Széchenyi István öntötte a Pesti por és sár c. művében (1834-36), amelyben elítéli az egyhangú, fantáziaszegény klasszicizmust, az "olasz ízlést" és a gazdagabb "góth ízlést" pártolja. [5] Széchenyi István angliai útján ismerhette meg az angol romantika nagyszerű alkotásait az építészetben, képzőművészetben és az irodalomban egyaránt. Ott már az 1810-20-as években több száz gotizáló templom és kastély épült. A sztereometnkus fonnák kedvelése jellemzi ezeket a műveket, amelyek rajzban és metszetben egyre ismertebbek lettek hazánkban is az 1830-40-es évektől. Szemere Bertalan is kntizálja a klasszikus művek egyeduralmát és rámutat a gótika értékeire, amelyeket a fiatal generáció előnyben részesít. [6] Henszlmann Imre (1813-88) a kassai szánnazású jeles művészettörténész és régész az európai léptékű művészeti kntika megtemitője Pesten az 1 840-es években, az igazi, a fantáziadús tehetséget kívánja, és a csupán szorgalomból, túlzott aprólékossággal készített műveket elviselhetetlennek tartja. Prokopp János vándorkönyvével 1843. április 10-én Pestről Bécsbe megy. a 430.000 lakosú császárvárosba. 13 hónapot töltött itt. Eletreszólóan megszerette, mindvégig otthon érezte magát benne. Később is rendszeresen felkereste építész barátait és rokonait. A velük folytatott levelezésből többet ismerünk. Bécs az első világváros, amelyet Prokopp János lát. Építészeti S
