Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

mélyítve. Ugyanez a motívum díszíti a pilléreken álló kis tornyokat is. Hasonló élére állított négyzetek, középen kis kereszttel, díszítik az ablakkötényeket, az épület függőleges tengelyeit hangsúlyozva. A koronázó párkány a homlokzat egész szélességében kőből készült éppen úgy mint a pálcatagos kapukeret. Az épület ünnepélyességét a méltóságteljes ritmus, a nemes arányok és a felület díszítése biztosítja. A homlokzat a-b-a ritmusú, ahol b=2a. vagyis a középrész a két oldalrizalit szélességével és magasságával azonos. Ez a ritmus adja az épület nyugodt kiegyensúlyozottságát. A középrész négy tengelyéhez kapcsolódik a két-két tengelyes oldalrizalit. amelyek a romantika játékosságának megfelelően nem mereven szimmetrikusak. A homlokzat legfőbb ékessége a tégla valódi anyaga, amelyet nem takar be vakolat, és a tégla valódi piros színe, amely az égetésnek megfelelően erősebb és halványabb árnyalatú. Ez a piros, a két szomszédos klasszicista ház fehér-sárga homlokzata között, messziről magára hívja a figyelmet. A kétszínű tégla felrakásával Prokopp János fokozta a felület díszítettségét, festői és szobrászi hatását. De ez Prokopp Jánosnál sohasem öncélú játékosság, szőnyegszerű arabeszk, hanem mindig az építészeti felépítést hangsúlyozza: a félpillérek éleit erősíti az erősebb piros, a párkányok és az ablakkeretek vonalát, valamint a friz vakárkádjait. Itt a plasztikus díszítmények formáinál újra meggyőződhetünk Prokopp építészeti felfogásáról, amely nem enged önállóságot a dekorációnak. A díszítmény feladata az épületet szolgálni, s ezt tegye minél egyszerűbben, minél halkabban, vallja Prokopp János. O nem akar sem festő, sem szobrász, sem iparművész lenni. O építész! S figyeljük meg a friz árkádíveinek kialakítását: a konzolok, az ívek a tégla legegyszerűbb lépcsős felrakásából alakulnak a nzaliton, majd a középrészen a padlásablakok lépcsős záródása folytatja ezt a motívumot, de lassúbb ritmusban és más rendeltetéssel: valódi nyílások ezek, üvegablakokkal takarva. Felettük a gyorsabb ritmusú kis vakárkádsort nagy egyszerűséggel mintázza, két téglát állít lapjával egymással szembe, egészen laposan. Hasonlóan alacsony a lejtésszöge a ház tetőszerkezetének, követve a romantika célkitűzését, hogy a tetőzet minél kevésbé látszódjék. Prokopp János a csatoniát is szinte elrejti, beljebb teszi, és az esővizet a kőpárkányzat bádogboiitásával vezeti le. A tégla anyagának szépségét, nyersen vagy mázasán a romantika fedezi fel a középkor után, főképpen a német gótika példái nyomán. A téglát korábban vakolták, főképpen a kőben szegény vidéken használták, mint olcsóbb építőanyagot. A romantikát a tégla piros színe is megragadja. A klasszicizmus sárga és szürke homlokzatai után szinességre törekszik. A tégla tartósságát és a romantikus fényhatást, az eredeti színt erősítve, mázzal fokozzák. A tégla a középkori példák és a romantikus építész játékos fantáziája szerint, végtelen variációjú díszítésre ösztönöz. Magyarországon az első nyerstégla falazatú