Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

épületeket az 1850-es években főképpen külföldi mesterek emelik, mint például a bécsi Ludwig Förster a pesti Dohány utcai zsinagógán. A hazai építészek körében csak az 1870-es években vált általánossá a pesti klinikák és iskolák, stb. építésével. Prokopp János azonban már az 1857. évi királylátogatásra emelt diadalkapuit is téglából építette köszegéllyel. 1860ban Etter Lőrinc esztergomi házán csak folytatta korábbi gyakorlatát. A homlokzat megtekintése után lépjünk be a Deák F. u. 7. számú házba. Széles, mély kapualj fogad, ötszakaszos, szegmentíves, lapos dongaboltozatta]. A tér tágasságának illúzióját fokozza, hogy a tűzfal felé is faszárnyú ajtók nyílnak az egyes boltszakaszok alatt. Ezek nem vakajtók, hanem a ferde vonalú tűzfal és a kapualj merőleges fala közé épített padlásfeljáró alá nyíló tároló helyek. A kapualj utolsó szakaszából jutunk a homlokzattal párhuzamos verandára, és abból a lakásba illetve a konyhába. A veranda egykori fafaragásos kerítés falából még fennmaradt néhány töredék. A kapualjból illetve a verandáról egykor nagy kertbe érkeztek, amely a KisDuna partjáig ért, és ahonnan ugyancsak volt bejárata a háznak. Ma ezt már beépítették, az egykori szép, romantikus kertből csak egyetlen hatalmas gesztenyefa maradt. De nem nehéz elképzelni, hogy a Duna fölött lenyugvó nap sugarai hogyan aranyozták be a kertet és a házat. A lakótér beosztását a 134 év alatt többször módosították, de az utcai ablakok belső fatokjai a gyémántmetszéses kereteléssel ma is eredeti szépségükben láthatók. Ez a minta a romantika kedvelt díszítő motívuma. Ott találjuk Ybl Miklós és Feszi Frigyes épületein éppen úgy mint az esztergomi Takarékpénztári átjáróház első emeleti ablakkeretein. A Deák F. u. 7. sz. ház belső ablaktokján a lábazati pilléreket kétkarélyos levélmotívom zárja. Ez is jellegzetes díszítő eleme Prokopp Jánosnak, amelyet szignált terveiről, így az 1866. évi városháza bővítési tervről és épületeiről is jól ismerünk. Az esztergomi Nagy-Piac tér, amely 1860-tól Széchenyi tér, méltó nyitányt kapott a takarékpénztári bérpalotával 1860-62-ben, Prokopp János kivitelezésében. A Takarékpénztár vezetősége, a választmányi tagok, akik a város legjelesebb polgárai voltak, egymás után bízták meg Prokopp Jánost házuk építésével. így elsőként Etter Lőrinc 1860-ban, aki 1854-68-ig volt a választmány tagja, majd Bischitzky János vaskereskedő, aki 20 éven át volt ennek a vezetőségnek a tagja 1854-75-ig. Telke a városháza közelében a Széchenyi tér és Arany J. utca sarkán állt. A hatalmas, 310 négyszögöles saroktelek már 1810 óta az ő tulajdona. Feltehetően a Takarékpénztár építésekor került közelebbi ismerettségbe Prokopp Jánossal és bízta meg új üzlet és lakóháza építésével. Ez 1863-ra készült el. A ház 1897-től a Postáé lett, akkor a belsőt és részben a külsőt is átalakították. Az eredeti állapotot 1890. körüli fényképről ismerjük [kat.40/aj. A homlokzaton, az épület tengelyében nyíló kétszárnyú kaput a posta megszüntette, helyét ablak váltotta fel. A kapualjat beépítették. A posta bejárata a középrész jobb szélső