Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

a királyi város pompás barokk plébániatemplomához. Az utcát jobbról az Oracsek Ignác tervezte, kétszintes barokk palota vezeti be. A budai királyi palota építésze éppen 100 évvel korábban. Prokopp Jánoshoz hasonlóan, még a budai munkái mellett, már 1759-től dolgozott Esztergomban, majd 1762ben végleg letelepedett a városban, hogy az érsek építkezéseit irányítsa. E ház második szomszédjaként építette fel Prokopp János a nem kevésbé pompás romantikus házat. Két oldalról a földszintes klasszicista épületek már álltak ekkor. Prokopp János nyolctengelyes széles utcai homlokzatú földszintes épületet tervez, amely valójában háromszintes, amint ez a homlokzatról is leolvasható. A lábazat vörösmárvány lapjaiba vágott alacsony, de széles nyolcszögű nyílások nagy méretű kéthajós és hevederívekkel öt-öt szakaszra osztott, téglából épített dongaboltozatos pince világító ablakai. A tágas méretek gótikus lovagterem alatti helyiséget idéznek. A téglapillérek lábazata kváderkö. A pince feletti lakótér 3 nagy kétablakos szobával nézett az utcára. Felettük a széles frízen a négy középső ablak felett két-két kis ablak nyílik a padlástérbe. Itt a remekművű ácsszerkezettel kialakított magas teret deszkapadlózat újabb két szintre osztotta. Az alsó szintet világították meg az utcai kis ablakok, a felső szintet a tető padlásablakai. Az épület gyalogos és kocsibejáróját a bal oldalrízalit emeli ki. A széles, szegmentíves záródású, pálcataggal profilozott kőkeretes kapuzat a nzalit teljes szélességét betölti. Az eredeti kapuszárnyak tagolása a jobboldali rizalit páros ablakát követi. A kapu felett és a két jobboldali ablak felett, pirosra égetett, kerámiából készített levéldíszes sáv pálcatagos keretben az oldalrizalitok ékességét fokozza, és a két-két bástyaszerű négyzetes félpillért kapcsolja össze, amelyek toronyszerűén védik a kapuzatot illetve az épületet. Az épület gótizáló várszerűségét a tornyok felső szintjének háromlépcsős előreugrása és aedikulás lezárása, valamint a tornyok közötti csúcsíves törpe vak árkádsor növeli. Ezek a konzolokon nyugvú ívsorok a rizalitokon magasabbak, a középrészen, a padlás ablakok felett alacsonyabbak és gyorsabb ritmusúak. A középrészen a négy ablak egyenes vonalú, összefüggő könyöklőpárkányra támaszkodik, éppen úgy mint a padlásablakok, amelyek a fűrészfogas tégla díszítéssel kiemelt párkányzaton ülnek. E párkányzat és az említett ívsor kapcsolja össze a középrészt a két szélső rizalit pilléreivel. A négy ablak felett egy-egy kerámiából mintázott férfi fej szobra tekint a járókelőre. Ezeket készítette Marschalkó János. Prokopp János pesti szobrászbarátja. Négy magyar hős jelenik itt meg 1860-ban. Bach halála után. A Pesti Vigadó homlokzatára majd csak öt év múlva kerülnek fel Marschalkó János portrészobrai. Esztergomban a portrék neve nem olvasható, de a főtér felől a második kétségtelenül Széchenyi Istvánt ábrázolja, aki éppen ebben az évben halt meg, és Esztergom még ebben az évben róla nevezte el főterét. A portrékat sarkára állított, lépcsős oldalú négyzetes mezők keretezik, amelyeket világosabb színűre égetett téglák töltenek ki. kissé a fal síkja mögé