Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

tervezőjét a kutatás nem ismeri, de feltételezi, hogy bécsi építész volt [15]. A kápolna stílusa és Prokopp János jelenléte a korona megtalálásánál elképzelhetővé teszi, hogy Prokopp János tervei szerint, és az ő felügyelete alatt épült. A következő nagy országos esemény az 1857. évi császárlátogatás volt. Ferenc József és felesége, a magyarokat kedvelő bajor királylány, Erzsébet ünnepélyesen végiglátogatták birodalmukat. Magyarországi útjuk, megszakításokkal, május 4-szeptember 15-ig tartott. Tiszteletükre feldíszítették az útvonalakat, városokat. Pesten és Budán a főbb helyeken a legnevesebb építészek. Ybl Miklós. Máltás Hugó, Feszi Frigyes és mások tervei szerint ideiglenes díszépítmények, diadalkapuk, oszlopok, obeliszkek és különböző dekorációk készültek. Az uralkodó pár az óbudai Hajógyárat is megtekintette. Erre az alkalomra Prokopp János terve szerint két diadalívet állítottak fel, egyet a Nagy-Duna szigeten [kat. 14], másikat a Hajógyár kapujánál [kat. 15]. Ezen kívül díszsátort is emeltek a császári pár számára Prokopp terve alapján [kat. 16.]. Az akvarellel színezett pompás tervrajzokat a Kiscelli Múzeum őrzi. Ha összevetjük e terveket Ybl Miklós Pest város diadalkapujának tervével [16], vagy Feszi Frigyes diadalkapu terveivel [17], akkor megállapíthatjuk, hogy három önálló egyéniség áll a tervek mögött. Yblnél a klasszicizáló felépítés az uralkodó, a romantikus elemek csak díszítő jellegűek. Feszi Frigyesnél a keleties, arabeszkes díszítés beborítja a felületet, eltakarva a szerkezeti felépítést és játékosan könnyed architechmrát alkot. Prokopp János épületeit a várszerűség jellemzi. Kevés a díszítő elem. azoknak is építészeti szerepe van, a szerkezetet hangsúlyozzák, tömbszerű, egyenes vonalú, kubuszos formákból építkezik. Kedveli a nyolc- és hatszögű saroktornyokat és pilléreket. Az épületeit festői homlokzatok jellemzik, amelyek a nyers téglafalazat és a kő tagozatok piros-fehér ellentétére épülnek. A hazai romantikus építészetben az 1850-es években még inkább csak a külföldi építészek használták a nyers téglafalazatot, amelyek legszebb példája a bécsi L. Förster tervei szerint épült Dohány-utcai Zsinagóga Pesten. Prokopp János 6 évi németországi munkássága során alaposan megismerte és megszerette a középkori német téglaépítészetet (Backsteingotik), amelyet a kortárs romantikus építészet is igen kedvelt. Friedrich von Gärtner a müncheni Ludwigstrasse pompás középületein már az 1830-as években a vakolt fal helyett inkább nyers tégalfalazást alkalmaz, amelyet terrakotta díszekkel ékesít. Prokopp Jánost életre szólóan rabul ejtette a téglaépítkezés szépsége és ötletgazdagsága. A Nagy-Duna szigetre készített diadalív kétszintes téglaépítmény, ahol kétoldalt két négyzetes torony fogja közre a középrész négy nagy íves kapuzatát. Közöttük nyolcszögű pillérek állnak, amelyek a kapuk felett végighúzódó erkélyt tartják. E pillérekről két-két zászló hajlik kétfelé, a kapuk felett mintegy timpanont alakítva. A zászlók között, a pilléreket