Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)
hangsúlyozva, egy-egy címer kapott helyett. A konzolos koronázó párkányzat felett a császári címert két császári lobogó kíséri. A két szélső torony mindkét szintjén egy-egy ablak nyílik, az emeleti ablak egyenes záródású, amelyet "szakállas" szemöldökpárkány kisér, ahol a derékszögben megtört párkányt konzolok tartják. A földszintes ablak félköríves záródású, félköríves szemöldökpárkánnyal. A tornyokon keskenyebb harmadik szint is emelkedik, amelyet ugyancsak egy-egy nyolcszögű falpillér tart, konzolokon állva. A tornyok központjából a császári zászló tör a magasba, amelyet az osztrák és bajor lobogó kísér [kat. 14.]. A Hajógyár bejáratánál felállított diadalív [kat. 15.] a központi tengelybe épült kapuzatot hangsúlyozza. Az öt lépcsőn álló diadalívet hatszögű torony koronázza, és nyolcszögű bástyatornyok fogják közre. A lapos csúcsíves záródású kapunyílásban, a szétnyíló függöny között, Ferenc József és Erzsébet királyné medallionba foglalt portréi jelentek meg. A kapuzatot két hatszögű falpillér védi, amelyeket lépcsőzetes attika oromzat köt össze. Felette, a téglafalon, a császár címerét az osztrák és bajor címerpajzs kíséri. E felett a függőleges tengelyt erősítve, emelkedik a hatszögű, gótikus nyílásokkal tagolt pártázatos bástyatorony. Ebből nyúlnak ki a birodalmi zászlók. A földszinten, a kapu két oldalán, egy-egy gótizáló szoborfülkében a hajózás allegóriái jelennek meg: nőalak hajólapáttal és evezővel. Felettük a Dunagőzhajózási Társaság jelvénye. A díszsátor tervrajzát [kat. 16.] is a nemes egyszerűség, a szerkezetet mindig szem előtt tartó szűkszavú díszítettség jellemzi. A nyitott sátor központi részét a kör alakú baldachin tetővel ellátott sátor képezi, amelyet félkörívben kialakított, nagyobb átmérőjű, félkör alaprajzú előtér kísér. Ezek tartóoszlopai egyben zászlótartó rudak is. Prokopp János e terveihez szorosan kapcsolódik Esztergomban két gótizáló épület, a Bajcsy-Zs. u. 22 és 24. A káptalan építtette, mestere eddig ismeretlen volt. A hajógyári diadalkapukkal rokon szerkezeti felépítés, arányok és részletformák valószínűvé teszik, hogy Prokopp János tervei szerint épült mindkét ház az 1850-es években [kat. 17,18.]. Prokopp János a hivatali munkák mellett Óbudán és Pesten is több magánmegbízást vállalt. Erre több biztos adatunk van, így egy három és egy négyemeletes ház jövedelmi kimutatása a következő építészek között: 1. J. Prokopp, 2. N. Ybl, 3. Gerster és Frey, I. Winterh alder, [kat. 19] A sorrendet nem a jövedelem, vagyis a közreműködés nagysága, sem az abc diktálta, de Prokopp elsőbbsége kétségtelen. Hogy melyek ezek a házak, nehéz meghatározni. Talán az Ybl Miklósnak tulajdonított mintegy 20 pesti bérház egyike? E társak a kor legjelentősebb, legtöbbet foglalkoztatott építészei voltak. Gróf Széchenyi István is támogatta őket. Ybl Miklóssal készíttette 1860-ban a nagycenki templomot. Gerster Károly (1819-67) Bécsben tanult kassai származású építész, aki 1860 körül Frey Lajossal társult. 1861-ben a
