Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)

Dr. Tóth Sándor: Visszatekintés

Visszatekintés dr. Tóth Sándor* * 8420 Zirc, Széchenyi u. 2. e-mail: flycather@vnet.hu A rövid címhez illően, Bakony természeti képe" program 50 éves történetéből elsősorban néhány személyes jellegű dolgot önkényesen kiragadva, szeretnék rövid tá­jékoztatást adni. A múzeumi pályára való kerülésemet lényegében Marián Miklósnak köszönhe­tem. Ő hívta fel a figyelmemet a Bakony-kutató programhoz való csatlakozás lehetősé­gére, még 1963-ban. Bakony-kutatóként kerültem képbe 1969-ben a Bakonyi Múzeum­ban, amikor Papp Jenő bejelentette kilépési szándékát Éri István igazgatónak, aki az­után Jenő javaslatára decemberben meg is hívott Veszprémbe elbeszélgetésre. A szemé­lyes találkozón igazgató úr elmondta, hogy szándékukban áll egy önálló természettu­dományi múzeumot létesíteni Zircen, a volt apátsági épületben. Ennek szervezésével já­ró feladatok - Papp Jenő kilépése miatt - a leendő új munkatársra várnak. Ekkor egyéb­ként már készen állt az intézmény létesítési terve, amit az illetékes megyei és országos szervek jóvá is hagytak. A Bakonyi Múzeumban 1970. január 1-vel foglaltam el az állást, de ténylegesen csupán néhány hónapot töltöttem ott, mivel a szervezésével kapcsolatos feladatok egy­re inkább Zirchez kötöttek. Zircen az intézmény fogadtatása nem volt kifejezetten kedvező. A település ve­zetői - az elvárhatóval ellentétben - nem lelkesedtek túlságosan az új múzeumért. A szervezést ezen túlmenően is nem kis mértékben hátráltató különböző nehézségek mi­att felvetődött annak lehetősége is, hogy a múzeum gyűjteményeivel és személyi állo­mányával együtt kerüljön vissza Veszprémbe, vagy a megye másik településére. Egy természettudományi kutató- és kiállítóhely Zircen való létrehozásában fon­tos szerepet kapott a kolostor - akkoriban még hosszabb távúnak tekintett - kulturális célokra való hasznosításának terve. Az épületnek a rend tulajdonába való visszakerülé­sével viszont új helyzet állt elő az egyébként is hányatott sorsú Bakonyi Természettu­dományi Múzeum életében, mivel a ciszterek csak az állandó kiállítás a kolostorban va­ló elhelyezéséhez járultak hozzá. A számos átmeneti nehézség ellenére, az intézmény fennállásának első két év­tizedében, alapterület, kiállítások, látogatószám, személyi állomány, gyűjtemények, va­lamint a kutatómunka eredményeit bemutató kiadványok tekintetében egyaránt ösz­szességében dinamikusan fejlődött. Egyik jelentősebb eredménynek tudható be a múzeum önálló évkönyvének lét­rehozása. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei - Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis, a természettudományi folyóiratokhoz B5-ös formá­tumával is jobban illeszkedő kiadvány első kötete 1982-ben, a program 20., és a múze­um avatásának 10. évfordulójára jelent meg. Az ezt követő 9 évben, nagy nehézségek árán, de évente sikerült kiadnunk. 8

Next

/
Thumbnails
Contents