Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Bakonyi kutatások kicsit másképp – Szubjektív emlékmorzsák - Trollius mezők, birkák, egy liter víz és a Horror sapiens (Takács Béla)

ott olyan növényekről is ír, amik nem igazán „fértek be" az itteni társulásokba. Né­hány évvel később találtuk meg Bakonygyepes felé, feljebb a Kalapács-ér mentén azokat a csodálatos forráslápokat egy völgy rézsűjében. Kis-Magyarországon az ilyen forráslápok rendkívül ritkák, én csak a Kárpátokban láttam hasonlókat. Nem tudom kik csinálták, de azóta egy halastavat hoztak ott létre. Azok a szerencsétlen, buta em­berek azt gondolták, hogy ha a forráslápok környékén a földanyagot kimarkoltatják, akkor több vizet nyernek. Nem értették meg, hogy egy literes edényben csak egy li­ter víz van. Ha kiöntöd akkor is egy liter, ha összetöröd az edényt, akkor is csak egy liter ... íjí sjs Az illatos hagyma tömegességéről elhíresült Attyai-láprétet - vizeit és növényzetét - 1987 nyarán mértük fel Veress Marci vezetésével, aki a térképészeti munkákat vé­gezte. Egy kis csapattal, főiskolás hallgatókkal több napra kimentünk a területre. El­ső nap este egy jó bulit csináltunk, s mikor másnap kora reggel - egy kicsit másna­posan - kimentem levegőzni a láprétre, akkor vettem észre a Spiranthes spiralist, több ezres tömegben. Nagy élmény volt, először nem is tudtam mihez kezdjek, hi­szen a növényt eddig csak képről ismertem. Természetesen lefotóztam. Nem egyszer. Érdekesség, hogy a következő évben kivittem - az amúgy kételkedő - Németh Feri barátomat a lelőhelyre. Hát majdnem befürödtem. Hosszas keresgélés után végül is találtunk (ő találta) egy tövet. Ekkor kicsit megnyugodtam. De hát ilyenek ezek az or­chideák. Az Attyai-láprét szomorú történetéhez tartozik, hogy - ha minden igaz 1988 tava­szán - felterjesztettük védettségre a Tapolcafői-lápréttel együtt. Andrikovics Sanyi és Loksa Imre zoológiai kutatásaival kiegészített megalapozó tanulmányunkat szemé­lyesen vittem fel Németh Ferihez a minisztériumba. Ez alapján nemcsak a botanikai értékek indokolták a terület védetté nyilvánítását, hanem azok a magashegységi, skandináviai elterjedésű ugróvillás és tegzes fajok is, melyek közül többet a hazai fa­unára újként mutattak ki. Ezek is bizonyították az értékes élőhely glaciális reliktum jellegét. Pár év múlva, mikor Kevey Balázs barátommal a területen jártunk, döbben­ten tapasztaltuk, hogy egy fácánneveidét létesítettek az Attyai-láprét mellett. Nem kell mondani, hogy ez mit tett a néhány évvel azelőtt még páratlan értékű életközös­séggel... A még maradványaiban is értékes terület ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park ke­zelésében van, hogy mi lesz vele hosszú távon, meglátjuk... ^í íjí >•< Az 1980-as évek végén sokat jártunk hallgatóimmal a devecseri Széki-erdőbe, részben kutatási célzattal, részben pedig esztétikai élményekben gazdag kirándulá­205

Next

/
Thumbnails
Contents