Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Bakonyi kutatások kicsit másképp – Szubjektív emlékmorzsák - Trollius mezők, birkák, egy liter víz és a Horror sapiens (Takács Béla)

ott olyan növényekről is ír, amik nem igazán „fértek be" az itteni társulásokba. Néhány évvel később találtuk meg Bakonygyepes felé, feljebb a Kalapács-ér mentén azokat a csodálatos forráslápokat egy völgy rézsűjében. Kis-Magyarországon az ilyen forráslápok rendkívül ritkák, én csak a Kárpátokban láttam hasonlókat. Nem tudom kik csinálták, de azóta egy halastavat hoztak ott létre. Azok a szerencsétlen, buta emberek azt gondolták, hogy ha a forráslápok környékén a földanyagot kimarkoltatják, akkor több vizet nyernek. Nem értették meg, hogy egy literes edényben csak egy liter víz van. Ha kiöntöd akkor is egy liter, ha összetöröd az edényt, akkor is csak egy liter ... íjí sjs Az illatos hagyma tömegességéről elhíresült Attyai-láprétet - vizeit és növényzetét - 1987 nyarán mértük fel Veress Marci vezetésével, aki a térképészeti munkákat végezte. Egy kis csapattal, főiskolás hallgatókkal több napra kimentünk a területre. Első nap este egy jó bulit csináltunk, s mikor másnap kora reggel - egy kicsit másnaposan - kimentem levegőzni a láprétre, akkor vettem észre a Spiranthes spiralist, több ezres tömegben. Nagy élmény volt, először nem is tudtam mihez kezdjek, hiszen a növényt eddig csak képről ismertem. Természetesen lefotóztam. Nem egyszer. Érdekesség, hogy a következő évben kivittem - az amúgy kételkedő - Németh Feri barátomat a lelőhelyre. Hát majdnem befürödtem. Hosszas keresgélés után végül is találtunk (ő találta) egy tövet. Ekkor kicsit megnyugodtam. De hát ilyenek ezek az orchideák. Az Attyai-láprét szomorú történetéhez tartozik, hogy - ha minden igaz 1988 tavaszán - felterjesztettük védettségre a Tapolcafői-lápréttel együtt. Andrikovics Sanyi és Loksa Imre zoológiai kutatásaival kiegészített megalapozó tanulmányunkat személyesen vittem fel Németh Ferihez a minisztériumba. Ez alapján nemcsak a botanikai értékek indokolták a terület védetté nyilvánítását, hanem azok a magashegységi, skandináviai elterjedésű ugróvillás és tegzes fajok is, melyek közül többet a hazai faunára újként mutattak ki. Ezek is bizonyították az értékes élőhely glaciális reliktum jellegét. Pár év múlva, mikor Kevey Balázs barátommal a területen jártunk, döbbenten tapasztaltuk, hogy egy fácánneveidét létesítettek az Attyai-láprét mellett. Nem kell mondani, hogy ez mit tett a néhány évvel azelőtt még páratlan értékű életközösséggel... A még maradványaiban is értékes terület ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében van, hogy mi lesz vele hosszú távon, meglátjuk... ^í íjí >•< Az 1980-as évek végén sokat jártunk hallgatóimmal a devecseri Széki-erdőbe, részben kutatási célzattal, részben pedig esztétikai élményekben gazdag kirándulá205