Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
IV. Osztály: Négyporzósak. Tetrandria
28 ftegyporzósak. erdőkben kivált bükkösökben az ország minden hegyvidékén. 5 — 6. Erős és kellemes Cumarin illata van, ezért szedik sőt helyenkint termesztik és a bort szagosítják vele. Olasz müge. — Asperula taurina L. — (Term. r.: Galajfélék. Eubiaceae.) — 2J.. 30—70. Levelei 3-erűek, széles lándsásak, 4—6 cm hosszúság mellett 2—2'5 cm szélesek; többnyire 4-ével egy-egy örvben. A virágok csöve igen hosszú, a 4-sallangú karimánál jóval hosszabb, gyakran 1 cm. hosszú. Végálló csomós virágzatát hosszú sallangú murvák veszik körül, melyek a terméseket is elrejtik. Terem cserjésekben hazánk délkeleti hegyvidékén, még Arad vármegyében is. 5 — 6. Ebfojtó müge. — Asperula cynancliica L. — (Apró müge, veres fias müge, torokgyíkfű, vézna buzérfű.) — 88. kép. 24. 10—40. Szára rendesen lecsepült, igen ágas; kopasz v. kissé érdes. Levelei keskenyek, simák v. szintén kissé érdesek; szélük kissé begöngyölődött, 4-ével örvöt képeznek, de a felsők gyakran csak átellenesek. Pártája 3—4 mm h., csöve körlilb. akkora mint a harangja; külseje érdes; halvány lilaszínű. Termése bibircsektől érdes. Terem napos legelőkön az egész ország dombvidékén; magasabb, kövesebb partokon helyenként az Alföldön is. 6—9. Más honi fajok: A. Aparine MB., — arvensis L.. — capitata Kit., — ciliata Roch.. — galioides MB., — glanca L., — liirsuta Wallr., — longiflora W. et K., — montana Kit., — Neilreichii Beck., — pirotica Adam., — tinctoria L. d) Virágzatuk olyan mint az előbbi (c) -csoporté, de leveleik sohasem állanak örvösen. Fityfirity czentike. — Centunculus minimus L. — (Term. r.: Kankalin-félék. Primulaceae.) — 89. kép. ©. 2 — 7. Szára gyakran lecsepült. Apró levélkéi tojásdadok, kihegyezettek, és váltogatva állók. Virágai egyenként ülnek a levelek hónaljában. Pártája csaknem gömbalakú. szélének 4 sallangja eláll; fehér v. pirosas: bibéje gömbös; tokocskája sokmagú. Terem nyirkos, homokos helyeken, szántóföldeken, erdei utakon szórványosan az egész országban. 5 — 8. 88. Ebfojtó miige. Fityfirity czentike. Közönséges palástfű. — Alchimilla vulgaris L. — (Boldogasszony palástja v. tenyere, karéjos bokái, oroszlántalpfű, oroszfű, oroszlánláb. — Terin. r.: .Rózsafélék. Rosaceae.) — 90. kép. 2].. 10—30. Szíves alapú levelei kerekdedek vagy vesealakúak, hosszúnvelűek és 5—9 karéjúak; a karéjok lekerela tettek, sugár irá- V nyában redősek és fűré- \['0 szesek. Bogernyős virág- ^W* zatából később fürtös •• :V fÍ W ágak nyúlnak ki. Virágai aprók, zöldek; csé- , széje 8-metszetű; pár- f'W^M tája hiányzik és néha csak 1—2-porzója van. / -* v7 Egymagvú termését a flffik'^'-' maradó csésze ékesíti. "ilp wj Él Terem magasabb hegyi legelőkön az egész Or- SO. Közönséges palástfű. szágban. 5 9. Más honi fajok: A. alpina L., — arvensis L.. — fissá Schümm., — glabra DC., — püosissima Schur., — pubescens Koch és mások. Orvosi falfű. — Pariét aria officinalis L. — (Fali fű, patikai falfű, fogolyfű, földi szappan, kőrontófű, Szent-Péter füve, perjefű, üvegfű. — P. erecta M. et K. —Term. r.: Csalánfélék. Urticaceae). —- 91. kép. 4. 40—100. Tojásdad vagy lándsás levelei nyelesek; 3-erűek, épszélűek és szárastól rövidszőrűek; színükön lekopaszodva üvegfényűek. Virágai két oldalt, a váltogatva álló levelek hónaljában csomós bogernyőben állanak. Van porzós és két-ivarú virága. A porzósak 4 lepelsallangból és 4 porzóból állanak; a két-ivarúak leple bögre-forma és szegélye aprón fogazott; 4 porzója hátragörbülő. Fényes fekete termése a lepellel együtt hull le. A csalán rokona, de nem éget. Terem kertekben, nyirkos csalitokban, hegyvidéki szakadékokban, de főleg házak körül, szórványosan az egész országban. Helyenként gyom. 6—9. Más honi fajok : P. chersonensis Szov. et Lang. (Kazán-szoros). — ramifora Mnch (Fiume). Magyar szíkőr. — Campliorosma ovata W. et K. — (Sós szik-őr, varjúhaj. — Term. r.: Libatopp félék. Chenopodiaceae). — 67 . t. 4. k. ©. 3—30. Szára rendesen lecsepült, pirosas, 91. Orvosi falfű.
