Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
III. Osztály: Háromporzósak. Triandria
18 Három porzósak. 18 a porzós és terniősöké szálkátlan. Terem szántóföldön, szőlőkben szórványosan az egész omágban. 4—6. Cumarin tartalmánál fogva a »májusi ital«hoz használják helyenként. Ezüstös Máriafű. — Hierochloa australis (Schrad.) E. et S. — 56. kép. 4. 30-60. Az előbbihez hasonló, de taraczkja legfeljebb 1 cm. hosszú, gyakran hiányzik. Kocsánya a kalászkák tövén szőrcsomóval; a felső pelyva szálkája 3 nun h., csavart és térdszerűen görbülő. Bugája a nagy részt fehérhártyájú pelyváktól ezüstös. Terem erdőkben, árnyas, sziklás helyeken szórványosan az egész országban. 3—5. Gyapjas selyemperje. — Holcus lanatus Virága 8—9 mm h.; kalászkája két virágú; az alsó termője csökevényes, szálkája még egyszer akkora mint a tokiásza. Terem parlagokon, mezőkön, utak mellett az egész országban. 6—10. Abrak zab. — Arena sativa L. — 3. t. 8. kép. ©. 60—120. A buga ágai vízszintesen és mindenfelé elállók. Pelyvái 7 — 11-erűek, hosszabbak a virágoknál. Szára a buga tövében, szőrösödő. Tokiásza szálkátlan. Sárgás v. fekete kalászkája két virágú. — Számos fajtában mívelik az egész országban és a legjobb lótakarmányt szolgáltatja. Lisztet és darát is készítenek belőle és hámozva jó madáreleség. 6 — 8. Termesztett rokonfajai közül legkönnyebben ismerhető fel a zétszlús zab (A. orientális Schreb.), 56. Ezüstös Máriafű. 57. Közönséges czigányzab. 58. Héla zab. L. — (Mézfű, gyapjas v. pelyhes czirok.) — 5. t. 5. k. 2f. 30 — 80. Sűrűn gyepes töve taraczkot nem hajt. Szára a bütykökön és a bütykök alatt, valamint levélhüvelye sűrű szőröktől selymes. Kalászkái fehéresek, cs ácsuk felé gyakran biborszínnel befuttatva. A porzós virágok szálkája befelé görbülő, legfeljebb a pelyvák széléig érő. Terem mezőkön, utak, folyók mentén az egész országban. 6 — 8. Puha selyemperje. — Holcus mollis L. — 2\. 30—70. Töve taraczkot hajt. Szára csak a bütykökön szőrös v. azokon is lekopaszodó. A felsőbb levelek hüvelye is kopasz. A porzós virágok szálkája könyökformán félre görbül és a pelyvákból hosszan kiáll. Terem cserjésekben, erdőkben szórványosan az egész országban; az északi hegyvidéken helyenként seregesen. 6. Közönséges czigányzab. — Arrhencdherum elatius (L.) M. et K. —- (Franczia perje, üre zab.) — 57. kép. 2|. 30—120. Töve gyepet hajt. Levele széles (— 1 cm), kissé szőrös; nyelvecskéje rövid, csonkított. Bugája hosszúkás, ágai érdesek. melynek bugája zászlóformán egy oldalra konyul. 6-8. Héla zab. — Avena fatua L. — (Szőrös, fekete zab, üre v. vad zab.) — 58. kép. ©. 60 —120. Bugája terebélyes ; kalászkája rendesen 3 virágú. A kalászkák tengelye és a tokiász alsó fele hosszú barna szőröktől érdes. Minden virág tokiászának hátából szálka nő ki. A tokiász csúcsa kicsípett; a termés éréskor azonnal lehulló. Terem vetés közt szórványosan az egész országban. Sok helyt kellemetlen gyom. 6 — 8. Más honi fajok : A. alpina Sm. (adsurgens Schur), — Besseri G-rsb., — compressa Heuff., — decora Jka., — dubia Leers., — laevigata Schur., — planicuhnis Schrad., — pratensis L., — pubescens Huds., — strigosa Schreb., — versicolor Vili. Úri aranyzab. — Trisetum flavescens (L.) Beauv. — 59. kép. 4. 30—60. Töve gyepes. A levél színe az ereken gyapjas, fonákán érdes; hüvelye többnyire gyapjas. Bugája minden irányban egyformán terebélyes; a hosszabb ágakon többnyire 5 — 6 kalászka van. Kalászkái három
