Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

III. Osztály: Háromporzósak. Triandria

Háromporzósak. 17 51. Harmattartó széltippan. Harmattartó széltippan. — Apera Spica Venti (L.) Beauv. — (Szellőperje.) — 51. kép. 0. 40—100. Az egész növény kopasz, fényes; levele keskeny szálas, nyelvecskéje hosszúkás. Bugája nagy, 15 — 30 cm h., ágai igen vékonyak. Kalászkái aprók, zöldek v. violaszinűek; 2—3 mm hosszúak. Szálkája 5--7 mm. Terem vetésben szórványosan az egész országban ; helyenként ártalmas gyom. 6—7. Más honi faj : A. interrupta (L.), Beauv. Nádképű siska. — Calamagrostis Epigeios (L.) Both. — (Bugafény, csenkesz, cseplesz, halmi nádtippan, nádperje, siskanád v. siskafű.) — 52. kép. 50 — 120. Termete emlékeztet a fedő nádéra. Taraczkot is hajt. Az egész növény hamvas. Levelei merevek, szélök, valamint a hüvelyök és száruk felső része érdes. Bugája 15 — 30 cm h., merev; kalászkái csomókban, zöldek, gyakran biborszínnel befuttatva. Pelyvái keskenyek, hosszú hegyben végződök, ormukon érdesek. Szálkája a tokiász háta közepéből ered s a kalászkák szőre körülbelül akkora mint a pelyvák s mégegyszer akkora mint a tokiász. Terem cserjés dombokon, szőlőkben, erdőirtásokban, ártereken az egész országban. 7—8. Parti siska. — Calamagrostis Pseudophragmites (Hall.) Baumg. — 2\. 90 —120. Bugája virágzás idején egyenletesen szétterpedt; szálkája a tokiász csúcsából ered, és félakkora mint a tokiász. Terem folyók, viz-erek partján, szórványosan az egész országban. 6—7. Más honi fajok : C. arundinacea (L.) Both.,— bihariensis Simk., — lanceolata Both.. — neglecta Ehrh., — varia (Schrad.) Baumg., — villosa (Chaix) Mut. Kék nyúlfarkfű. — Sesleria coerulea (L.) Host. — (Bibikra, bibirka, czinczor.) — 53. kép. Hoffmann: Növényország. 2\. 10—50. Gryepes töve taraczkot hajt. Hüvelye zárt, nyelvecskéje igen rövid. Leveleinek széle érdes; csúcsa hirtelen szintén érdes szálkában végződik. Bugája tojásdad ; pelyvája akkora mint a virág; tokiásza 2—4 sertében és középen álló szálkában végződik. Terem napos mészhegyeken hazánk északi részében. 3-—5. Budai nyúlfarkfű. — Sesleria Budensis Borb. (S. Sadleriana Jka.) — 54. kép. 4. 10—40. Az előbbihez némileg hasonló, de minden részében vaskosabb. Aczélszín-kék bugája 3 cm h. és 1 cm átmérőjű. Kalászkája 7 mm h. s legalább a felső szálka szintén 7 mm, a virágoknál jóval hoszszabb. Tokiásza apró szőröktől sürün pelyhes. Hazánk kiváló ritkasága, tavaszi ékessége, mely egyedül Budapest és a Balaton mellett fordul elő. 3 — 5. Más honi fajok : S. autumnalis (Scop.) Kern., — coerulans Friv., —• disticha Wulf., — Heufleriana Schur., — rigida Heuff., — tenuifolia Schrad. Illatos Máriafű. — Hierochloa odorata (L.) Whlbg. — (Darryfű, harmad mag, szagos czirok, szent pázsit.) — 55. kép. 4. 30 — 60. Taraczkja hosszú (3 dm.), töve mindig hajt meddő, csak a jövő évben virágzó szárakat is. Ezeknek a levéllemeze egyenes, hamvasszürke, színe lefelé fordulva, visszája pedig fölfelé néz. Nyelvecskéje hosszúra kihegyezett. Bugájának ágai simák. A porzós virágok pelyvái aprók, szálkásak, 54. Budai nyúlfarkfű. 55. Illatos Máriafu 3 52. Nádképű siska. 53. Kék nyúlfarkfű.