Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XXIII. Osztály: Kevertvirágúak. Polygamia - XXIV. Osztály: Virágtalanok. Cryptogamia

Virágtalanok. 209 szürkészöld, 6—8 kiálló éllel; a meddőkkel megegyező. Kevés, nem hosszú és egyszerű ág képez egy-egy örvöt. A hüvelyek fogai hátukon árkoltak. Terem nedves réteken, tőzeges lápokon az egész országban. Spóraérés: 5—6. Téli surló. — Equisetum hiemale L. — (Kamvis, kannamosó, sikló. — Term. r.: Surlófélék. Equisetaceae.) — 30—80 cm. Szára szürkészöld és többnyire áttelelő; 15—25 barázdával. Rendesen ágatlan. A levelek hüvelye a szárhoz simul, fogai lehullok, de legalább fekete gyűrű van rajta. Tenyészik az egész ország hegyvidékén. Spóraérés 5—6, 7—8. Nagy surló. — Equisetum maximum Lam. — (Erdei lófark, magas surló. -— Equisetum Telmateja Ehrh. — Term, r.: Surlófélék. Equisetaceae.) — 2\. A termőszár ujjnyi vastag, 25—60 cm., a meddő 0"3 — 2m.; Termő szárának hüvelye 20—30 fogú; meddő szára csontszínfehér vagy zöldesszínű, hengeres. Agai vékonyak, nyolczszegletűek. Tenyészik patakok szélén, forrásos, süppedékes erdőkben az egész ország hegyvidékén. 4—5. Más honi fajok: E. fluviatile L., — limosum L., — litorale Kühlw. — pratense Ehrh. — ramosissimum Desf. — variegatum Schleich. 3. rend: Harasztok. Filicales. A levelek a szárhoz képest nagyok. A spórákat bezáró tokok (sporangium) rendesen fejlődött, vagy módosult levelek, avagy levélszeletek fonákán, szélén vagy belsejében fejlődnek. tokjai kettesével vagy többesével zárt csomókban a vizi levelek tövén fejlődnek. Tenyészik álló vizekben az Alföldön, főleg a Tiszamelléki vármegyékben. Túl a Dunán is előfordul. Sporaérés: 8—9. Négylevelű mételyfű. — Marsilia quadrifolia L. — (Négyelke. — Term. r.: Mételyfűfélék. Marsiliaceae.) — 573. kép. 2\. Töve az iszapban terjed. 10—20 cm. hosszú nyelű levelei négy levélkéből állnak, melyek ékformájú alapból visszás tojásalakúak, épek. Nyeles, babnagyságú barna spóratokjai a levél nyelek tövén fejlődnek. Tenyészik álló vizekben szórványosan az Alföldön, továbbá a Muraközben, Baranya vármegyében és egyebütt. Spóraérés 8—10. Hoffmann: Növényország. 573. Négylevelű mételyfű. 574. Kis holdruta. szúkás tojásalakú, épszélű, tompahegyű és szárölelő. A lomblevél nyeléből kiágazó termőfüzére szártetőző, 15—20 cm. hosszú, mindenik oldalán egy-egy sor (15—25) ülő spóratokkal. Terem száraz, vagy kissé vizenyős réteken szórványosan hazánk hegyvidékén. Spóraérés: 6—7. Kis holdruta. — Botrychium Lunaria (L.) Sw. — (Fürtös haraszt, fürtös. páfrány, holdruta fürtharaszt, holdfű, istenke kalácsa, lúd27 a) Vizén vagy vizes helyeken tenyészök. Levelek egyszerűek vagy ujjasok. A spóratokok módosult levelekbe vagy levélszeletekbe vannak zárva. Viziharasztok. Hydropteridineae. Vizi ruczaöröm. — Salvinia natans (L.) Ali. - (Fentűsz. — Term. r.: Buczaörömfélék. Salviniaceae.) — 572. kép. ©. Vízen úszó, 8— 16 cm. h., csinos növényke. Gyökere nincs; a szárának alsó oldalán levő gyökérszerű szálak vízbeli levelek. Úszó levelei kerülékesek; két sorban átellenesen állva, széleikkel fedik egymást. Felső lapjokon csillagszőrösek. Spórab) Szárazföldi növények. Leveleik egyszerűek vagy szárnyasak. A sporavgiumok módosult levélszeletek belsejében. Kigyónyelvüek. Ophioglossineae. Egylevelű kígyónyelv. — Ophioglossum vulgatum L. — (Szent Györgyfű. — Term. r.: Kigyónyelvfélék. Ophioglossaceae.) — 64. t. 1. kép. 2j.. 5—25 cm. Szára egylevelű; levele hosz572. Vizi ruczaöröm.