Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XXIII. Osztály: Kevertvirágúak. Polygamia - XXIV. Osztály: Virágtalanok. Cryptogamia

210 Világtalanok. rettentő fű. — Term. r.: Kigyónyelvfélék. Ophioglossaceae.) — 574. kép. 2f. A növény 8 — 25 cm. h. Egylevelű, levele csaknem nyeletlen, szár­nyas ; alsó levélkei félholdalakúak, a felsők inkább ékalakúak; többé-kevésbbé csipkések. A lomb­levél nyelvéből kiágazó termő füzére szártetőző, hosszű kocsányit, szárnyasan elágazó, buga for­májú ; a levélkék helyein sporatokokkal. Tenyé­szik cserjés hegyoldalakon, gyepes magaslatokon szórványosan Pozsony vármegyétől Krassó-Szö­rényig; túl a Dunán is, de ott ritkaság. Spora­érés: 6—7. Más honi fajok: B. matricariae (Schrk.) Spr., — ramosum (Roth) Áschrs., — virginianum (L.) Sw. c) Szárazföldi és csak nagyon ritkán nedves helyen te­nyésző növények. Leveleik egyszerűek, vagy egyszer vagy többszörösen szárnyasak, vagy szárnyasan hasogatottak. Spóratokok a rendesen fejlődött vagy többé-kevésbbé módo­sult levelek fonákán, vagy szélén határozott csoportokban (sporatokcsoportok, sori.) A szár, illetőleg a töke a talaj­ban marad és csak a rendesen nagyra fejlődő levelek emelkednek a talaj fölé. Földi-liarasztok Filicineae. 1. Levelek felemások, termők és meddők; rózsában állanak. Felemás struczharaszt. — Onoclea Stru­thioptheris (L.) Hoffm. — (Strucztollas ozmund, né­met struczharaszt. — Strutliiopteris germanica Willd.— Term. r.: Páfrány­félék. Polypodia­ceae.) — 575. kép. Levélhossza 30— 80 cm.*) Rózsában álló levelei üres fész­ket zárnak be. Le­vele kétféle. Termő­levele merev, szár­nyas; lándsás, kes­keny, ép, csaknem hengeres tagokkal, eleinte zöld, később barna. A meddők szárnyasak; szár­nyai csaknem még egyszer akkorák mint a termőkéi, szárnyasan hasadtak. Spóratokcsoportok hosszú sorokba fognak össze a levélkék gerinczének két oldalán. Tenyészik nyirkos erdőkben, köves, ár­nyékos patakok szélén az egész ország hegyvidé­kén. Túl a Dunán ritka. Kertbe is ültetik. Sporaérés: 6—8. 575. Felemás struczharaszt. *) Ez a szám itt és a következő harasztfajok leírá­sában mindig a levélre vonatkozik. Erdei borda-haraszt. — Blechnum Spicant (L.) Sm. — (Bárgy, esztelen fű, felemás rostika, mókus borda. — Term. r.: Páfrányfélék. Poly­podiaceae.) — 64. t. 5. kép. 2\. 15—30 cm. Le­vele hosszúkás, lándsás, mélyen szárnyasan hasadt és kétféle: a külsők meddők, szélesek, közelebb álló szeletekkel; a belsők termők, keskeny, egy­mástól távolabb álló szeletekkel, fonákukon a szeletek főere mentén álló spóratokcsoportokkal, melyek éréskor látszólag egészen beborítják a szeletek fonákát. Tenyészik nyirkos erdőkben az északi és keleti hegyvidéken, valamint Yas vár­megyében. Spóraérés: 7—9. 2. Valamennyi levél egyenlő; a spóratokok csak a levél módosult felső részén vannak; a levelek rózsában állnak. Felemáslevelű királyharaszt. — Osmunda reqalis L. — (Term. r.: Királyharasztfélék. Os­mundaceae.) — 63. t. 2. kép. 2\. 60—100 cm. Levele kétszer szárnyas; a felső része rozsda­színű spórafüzérré alakul. Hazánkban vadon nem tenyészik, de kertbe ültetik. Szereti a mo­csaras, lápos helyeket. Spóraérés: 7—10. 3. Valamennyi levél egyenlő; a spóratokok csak a levél szélét foglalják él; a levelek egyenként állnak. Közönséges sasharaszt. — Pteridium aqui­linum (L.) Kuhn. — (Olyűrepű, ördög borda. — Pteris aquilina L. — Term. r.: Páfrányfélék. Po­lypodiaceae.) — 64. t. 6. kép. 2\. 60 — 150 cm., sőt 3 m. Levele nagy, kétszer-háromszor szárnyas, és a szárnyak két-háromszor szárnyasan hasogatottak vagy hasadtak. Elsőrendű ágai párosak, az alsó pár a legnagyobb; a felsőbbek fokozatosan ki­sebbek, úgy, hogy az egész levéllemez háromszögű alakot ölt. Spóratokjai folytonos vonalban helyez­kednek el a felső karéjok fonákának szélén, mely behajolva, fedi a sj)óratokcsoportokat. A messzire kúszó tőke hegyén minden évben csak egy levelet fejleszt. A levélnek tövén megvastagodott nyele edénynyalábjai keresztmetszetében némi képzelő­tehetség mellett kettős sashoz hasonló képet ábrá­zol ; innen a neve. Erdőkben, irtásokban a leg­nagyobb és legközönségesebb haraszt az egész ország hegy- és dombvidékén, mely a hegyesebb vidéken még a vetésekbe is betolakodik. Spóra­érés: 7—9. 4. Valamennyi levél egyenlő; a különböző alakú spóratokcsoportok a levél fonákának különböző helyein vannak. a) A levelek egyszerűek, épek vagy egyszerűen szárnya­san hasadtak vagy hasogatottak ; egyenkint, vagy ró­zsában állnak. Éplevelű gímharaszt. — Scolopendrium vul­gare Sm. — (Nagy lépfű, szarvasnyelvű fű. —

Next

/
Thumbnails
Contents