Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XXII. Osztály: Kétlakiak. Dioecia

202 Kétlakiak. 4. rend: Négyporzósak. Tetrandria. A porzók száma négy, szabadok. Kőrislevelű juhar. — Negundo aceroides Mönch, — (Atorna, atorna gonda, atorna jubar, kőris-, török- vagy zöld juhar. — Acer Negundo, L., Negundo fraxinifolia Nutt.— Term. r.: Juharfélék. Aceraceae.) — 8—10 m. Fiatal ágai zöldek. Keresztben átellenesen álló szárnyas levelei 3—5-levélkéjűek ; a levélkék tojásdad lándsásak, a végső néha karéjos; durván fűrészesek. Porzós virágai zöldek, hosszú kocsányokon csomókban lógnak; kocsányuk szőrös; a porzók száma 3—6. Termő zöld virágai laza fürtben lógnak; termése kopasz, szárnyai kevéssé elállók. Hazája Észak-Amerika. Díszfának sok helyt ültetik; kivált a fehérfoltos levelű fajtáját szeretik. Fája sárga, értékes. 3 — 5. Bengeképű homoktövis. — Hippophae rhamnoides L. — (Benge hipófa, ebfaképű lóbenge, ezüsttövis,fűztövis, ezüstös lóbenge, lóvakaró. — Term. r.: Ezüstfafélék. Elaeagnaceae.) — 551. lép. t>. 2—3 m. Termete a fűzfáéra emlékeztet, de igen ágas és tövises. Váltakozva álló levelei szálasak, épek, a fiatal hajtásokkal együtt főleg a fonákukon ezüstösek az ezüstfehéres rozsdaszinű pikkelyszőröktől. Virágai igen kicsinyek, sárgásak; csészéjük rozsdavörös. Bogyói arany- vagy barnássárgák, savanyúak. Hazája Európa nyugoti része; hazánkban díszcserjének ültetik és hegyi patakok mentén helyenként elvadul. 4—5. Fehér fagyöngy. — Vis cum album L. — (Élődi fagyöngy, enyvbogyó, lép, gyöngyös madárlép. — Term. r.: Fakínfélék. Loranthaceae.) — 552. lép. t). 20—50 cm. Ágai zöldek vagy zöldessárgák.Orökzöld bőrnemű levelei átellenesek, visszás lándsásak. Sárga virágai a villaszerű ágak közt ülnek, bogyói fehérek, félig áttetszők. húsuk ragadós. Több fajváltozatban élősködik, erdei és gyümölcsfákon, az egész ország hegyvidékén. Helyenként gyakori: alma-, körte-, erdei- és jegenyefenyő-, juhar-, nyír-, fűz-, nyár-, ákácz- és hársfákon. 3—4. Bogyóiból madárlépet főznek. A léprigó terjeszti, amennyiben bogyóival táplálkozva, a magvait nem emészti meg és ürülékével elhullatja. Európai fakín. — Loranthus europaeus L. — (Élődi vagy európai madárlép, fai vagy fái gyöngy, fanyűg,gyimbor, tölgyfagyöngy. — Term. r.: Fakínfélék. Loranthaceae.) — 553. lép. t>. 30— 100 cm. Ágai feketebarnák. Lombját őszszel lehullatja. Levelei keskeny tojásdadok, átellenesek. Apró, sárgászöld virágai szártetőző fürtökben fejlődnek; bogyója sárga. Tölgy- és cserfán, ritkábban jóféle gesztenyefán is élősködik a legészakibb vármegyéket kivéve, az egész országban. 4—5. Bogyóiból madárlépet főznek. Kerti paréj. — Spinacia oleracea L. — (Barátparéj, spenót, spinácz. — Term. r.: Libatopfélék. Chenopodiaceae.) — 554. lép. ©, G. 30—100 cm. Levelei nyelesek, háromszögűek, épszélűek; alapjok füles. Apró zöld virágai csomókban fejlődnek a levelek hónaljában. Termése a megkeményedő lepelbe van zárva. Ázsiából származó konyhakerti növény. Levele spenót főzelékül szolgál. 5—6. E rendbe sorolható: Atriplex (XXI. o. 5. r.), Morus nigra (XXI. o. 4. r.), Rhamnus (V. o. 1. r.), Salix (XXII. o. 2. r.), Urtica dioica (XXI. o. 4. r.). 551. Bengeképű homoktövis. 552. Fehér fagyöngy. 553 Európai fakín. 554. Kerti paréj.