Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XXII. Osztály: Kétlakiak. Dioecia
Kétlakiak. 203 5. rend: Ötporzósak. Pentandria. A porzók száma öt, szabadok. Vetett kender. — Cannabis sativa L. — (Term. r.: Eperfafélék. Moraceae.) — 62. t. 2. lép. ©. 50—300 cm. Levelei ujjasan összetettek. Levélkéi keskenylándsásak, fűrészesek. Porzós virágai összetett bugaszerű fürtökben fejlődnek; a termő virágok egyenként állanak; piros bibéjök hosszan kiáll. Kemény, gömbölyű termései (kendermag) olaj tartalmúak. Hazája India. Nálunk, kivált az ország déli részében (Apatin, Mezőhegyes) nagyban termesztik. 7—8. Erős rostjai tartós fonalat adnak. Magjából olajat vernek; az éneklő madarak szeretik. Az egész növény kábító illatú. A mirigy szőröktől kiválasztott sárgás narkotikus gyantából Ázsia délkeleti részében a »hasis« készül, melyet ujabban hatásos orvosságnak is használnak. Felfutó komló. — Kumulus Lupulus L. — (Term. r.: Eperfafélék. Moraceae.) — 62. t. 3. lép. i\..3—4"5 m. Szára horgas szőreivel kapaszkodik. Levelei szives alapból 3 —5karéjúak; durván és élesen fűrészesek. Porzós virágai laza bugában fejlődnek; aprók és sárgászöldek. A termők rövid kocsányú tojásalakú fejecskékben vannak, melyeken a pikkelyek fedelékesek, szélesek és mindenik hónaljában 2 virág rejlik; megérve, a termések barnássárgák, 3—4 cm. hosszúak és tobozszerűek; a pikkelyek belső oldalukon sárga mirigyeket viselnek. A mirigyek keserű lupulin tartalma szolgáltatja a sörfőzéshez a keserű anyagot. Terem erdő szélén, folyók partján, kerítések mentén, gyepükben az egész országban. Helyenként termesztik is és termesztése jövedelmező. 6—8. Közönséges boróka. — Juniperus communis L. — (Apró-, bors, vagy borsika-, gúzs-, gyalog-, pattogó, töviskes fenyő, fenyő tüske, korma kék. — Term. r.: Fenyőfélék. Abietinaceae) 58. t. 4. lép. f. 1 — 7 esetleg 12 m.; törzse 5 — 7 dm. átmérőt is elérhet, rendesen azonban csak 1 — 2 m. magas cserje. Szúrós levelei váltakozó örvökben hármasával állnak. Felső lapjok sekélyen árkolt és kékesen hamvas. A porzós virágok rozsdasárgák, a termős virágok zöldek. Toboz-bogyói első évben zöldek, a második évben megérnek és akkor feketék, kéken hamvasak. Terem erdőkben szórványosan az egész országban ; az Alföld futóhomokján is. 3—4. Edes, gyantás, illatos termései orvosságul, fűszerül és a fenyőpálinka (borovicska, fenyővíz) főzésére szolgálnak. A fenyves rigó szereti. Ágait helyenként virágvasárnap szentelik, homokkötésre is használják. 555. Nehézszagú boróka. Nehézszagú boróka. — Juniperus Sabina L. — (Bécsi rozmaring, boldogasszony ága, cziprusfenyő, fás- vagy kerticziprus, kerti boróka, lócziprus. — Term. r.: Fenyőfélék. Abietinaceae.) — 555. lép. f. 2 — 5 m. Levelei négysorosak; aprók és pikkelyszerűek, hátuk közepén mirigyesek. Porzós virágai barkaszerűek, termővirágai hátragörbülő ágacskákon magánosak, igen aprók. Tobozbogyói bókolok, feketék, hamvasak. Az egész növény kábító illatú. Kertbe ültetik, de vadon is terem mészkő talajon a Piennineken, az Erdélyi Erczhegységben és a Porta orientális táján. Mérges. 4—5, Más honi fajok : J. macrocarpa Sibth. et Sm., — nana AVilld., — Oxycedrus L. (spanyol boróka, Horvátország délirésze, "Fiume). Ternyő tiszafa. — Taxus baccata L. -(Tiszafenyő. — Term. r.: Tiszafafélék. Taxaceae.) — 556. lép. 10— 18 m. Levelei fésűsen két sorban állanak, 2—3 cm. hosszúak és 2'5 mm. szélesek, hegyesek, sötét, fényeszöldek; visszájok halványsárgászöld. Apró barkaszerű porzós virágai a levelek hónaljában az ágak alsó oldalán állanak. Termése, illetőleg magja csésze alakú piros, húsos álbogyó ; magja kemény, fedele csontos. Terem hegyvidéki erdőkben szórványosan az egész országban. 3—4. Kihaló félben lévő fa. Szépségénél és vereslő fájának rendkívüli értékénél fogva megérdemelné a terjesztést. Fája páczolva alig különböztethető meg az ébenfától. Magja és levele mérges; az őz azonban eszi a levelét. E rendbe sorolható: Atriplex (XXI. o. 5. i\), Rhamnus cathartica (V. o. 1. r.), Ribes (V. o. 1. r.), Salix pentandra (XXII. o. 2. v.). 558. Ternyő tiszafa. 26*
