Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XXI. Osztály: Egylakiak. Monoecia

186 figylakiak. (Bálvány fenyő, bemagos-, vagy magos jegenye, ezüst, fehér, nemes, tiszafa-jegenye, fürtös, keresztes, kosztos, szurkos fenyő; keresztes jegenyefenyő, vörös fenyő. — Pinus Abies L., Abies Picea Mill., Abies excelsa Poir, Picea vulgaris Lk. — Term. r.: Fenyőfélék. Abietinaceae.) — 58. t. 2. Jeep. %. 50—60 m. Koronája kúpalakú; kérge vöröses szürke; az alsó ágak galyai rendesen lefüggők. Tűi rövidek, csaknem négyélűek, fényes zöldek, magánosak és köröskörül vannak elhelyezve az ágon. Toboza hengeres, 12—15 cm. hosszú, lecsüngő; érés után lehull a fáról. Tobozpikkelyei barnák, bőrneműek, odasimulok, végre lazán elállók és egyenletesen laposak, hegyük felé kevéssé keskenyedők. Magja őszszel érik, de csak a következő tavaszszal hull ki a tobozból. Ez a leggyakoribb fenyőnk. Minden magasabb hegyvidékünkön erdőt alkot és 2000 méter magasságra is felmegy. 5—6. Kitűnő épületfát szolgáltat. Papiros- és cellulose-gyártásra is használják. Jegenye fenyő. — Abies alba Mill. — (Fehér, fekete, veres jegenye; fehércsíkú, gyantás, közönséges, lúcz, puha, sima, szemerke, szurkos vagy szurokfenyő. — Pinus Picea L., Abies excelsa Lk., A. pectinata DC., A. vulgaris Poir. — Term, r.: Fenyőfélék. Abietinaceae.) — 58. t. 3. Jeép. 1). 50—60 m. Koronája kúpalakú. Kérge fehéres, sima; ágai vízszintesen elállók. Levelei rövidek, szélesebbek mint a lúczfenyőé, fölül sötétzöldek, fonákukon két fehér csíkkal, hegyük kicsípett, két sorban, fésűsen állók. Toboza vaskos, hengeres, 12—15 cm. hosszú, fölfelé álló és erősen szurkos, tompahegyű ; tobozpikkelyei egyenletesen laposak, lekerekített hegyűek; az első évben érik, és éréskor a tobozpikkelyek hullnak le elsőbben a fáról. Hazánk hegyvidékén helyenként erdőket képez, az előbbinél azonban sokkal ritkább. Parkokba, kertekbe is ültetik. 5—6. Fája értékes. Régebben a strassburgi terpentint szolgáltatta. b) A tűleveleJc kettes év el-öt ös év e l állnak a törpe ágacskákon. Erdei fenyő. — Pinus sylvestris L. — (Búrfa, búrfenyő, fáklyafenyő, fejér fenyő, gyántás fenyő, fenyőperesznye, mandulafenyő, répafenyő, topolyafa, tűlevelű fenyő, tündérfenyő, vad fenyő, völgyi fenyő. — Term. r.: Fenyőfélék. Abietinaceae.) — 58. t. 1. a), b). Jeép 25—40 m. Törzsének átmérője 0'6—1 m. Kérge cserepes világosbarna; koronája kupolaszerű, terebélyes. 4—6 cm. hosszú tűi kettesével állnak törpe ágacskákon, félhengeresek, sötétzöldek és maradók. Virágai mind csupaszok. Porzós virágai kénszín-sárgák, az idei hajtások alján csoportosan állnak, barkaszerűek ; termő virágai veresek, barnásak, 12—15 mm. hosszúak; az idei hajtások ! csúcsán rövid kocsányokon állnak majdnem gömbölyű virágzatban. Termése, a toboz a második év őszén érik, de csak a harmadik év április havában hullatja ki a magokat; pikkelyei akkor egészen fásak, hegyük vastag (czímeres). Erdőket alkot az északnyugati hegyvidéken. Erdősítenek vele egyebütt is, és lazább, homokos, kevésbbé termékeny talajban is megterem. 5. Kitűnő szerszám- és tüzelőfát szolgáltat. Szurkot, gyantát és terpentinolajat készítenek belőle. Fekete fenyő. — Pinus nigra Arn. — (Sötét vagy vad fenyő. — Pinus austriaca Tratt., nigricans Host. — Term. r. Fenyőfélék. Abietinaceae.) — 1). 20—30 m. Againak kérge, sőt a törzse is sötétbarna. Tűlevelei szintén kettesével állanak, de még egyszer olyan hosszúak és még sötétebb zöldek mint az erdei fenyőé. Eleinte pirosló, később kénsárga porzós virágai és tobozai is nagyobbak, de különben hasonlók az előbbiéihez. Gyakran ültetik ligetekbe, parkokba, erdőkbe is, kivált oly helyeken, hol az altalaj sziklás; homokon erdősítésre is használják. 5. Törpe fenyő. — Pinus Pumilio HaenJee. — (Futó, görbe, hasaló, henye, kárpáti fenyő, magyar balzsam, borostyán fenyő, kígyó fenyő. Term. r.: Fenyőfélék. Abietinaceae.) — f). 2—10 m. Törzse és ágai legalább alsó részökben földönfekvők. Tűi párosával állanak, 2—5 cm. hosszúak és 6—8 évig maradnak a fán. Egyéves tobozai tojásalakúak. csaknem gömbösek, a leveleknél rövidebbek és érés kezdetén kékeshamvasak; tobozpikkelyei vastaghegyűek. Terem hazánk északi és keleti havasain, a fatenyészet határán övet alkotva. 6 — 7. Védi az alatta fekvő területeket a hócsuszamlástól és kőomlástól. Megsebzett törzséből szivárog a »magyar balzsam.« Bérezi fenyő. — Pinus MugJius Scop. — (Horvát fenyő, mugo fenyő. — Term. r.: Fenyőfélék. Abietinaceae.)— 511. Jeép. 5 —10 m. Hasonlít a törpe fenyőhez, de toboza egy éves korában inkább kúpalakú, legalább olyan hosszú mint a levelek és sohasem hanívas. Hazánkban nem tenyészik, terem azonban Horvátország havasain. 5—7. Havasi fenyő. — Pinus Cembra L. — (Czembra-fenyő, czirbolyafenyő, dió-, gyeplős magvú, tátra-, tojásbarkájú fenyő. — Term, r. : Fenyő félék. Abietinaceae.) — 512. Jeép. 25—35 m. A fiatal 511- Bérezi fenyő.